Romániában a Duna vízhozama történelmi mélypontra süllyedt, ami súlyos kihívások elé állítja az ország energiaellátását és különösen a csernavodai atomerőmű biztonságos működését. A kritikus helyzet ellenére a folyó medrének mélyítésére irányuló kotrási munkálatok leálltak, mivel a vonatkozó szerződés augusztus végén lejárt, és azóta sem született új kormányhatározat a folytatásukról. Ez a bürokratikus akadályozás tovább nehezíti a már amúgy is feszült helyzetet, ahol az atomerőmű reaktorainak hűtése vált elsődleges prioritássá.
Szeptemberben a Duna vízszintje jelentősen csökkent, még az előző hónaphoz képest is alacsonyabb szintre süllyedt. A csernavodai atomerőmű hűtőrendszerének működéséhez nélkülözhetetlen vízhozam biztosítására szolgáló kotrógépeket azonban már nem használják. A legfontosabb kotrási szerződés augusztus 30-án lejárt, és a kormány azóta sem hozott új határozatot a munkálatok folytatásáról.
Augusztus végén a Duna vízhozama az országba való belépéskor 1600 köbméter/másodpercre esett vissza, ami két és félszer kevesebb az erre az időszakra jellemző 3900 köbméter/másodperces átlagnál. Két héttel később, szeptemberben a vízhozam drámaian, 1250 köbméter/másodpercre csökkent. A munkálatokat ahelyett, hogy felgyorsították volna, jelentősen visszafogták, és a legtöbb beavatkozás jelenleg aláírásra váró papírok miatt szünetel.
A csernavodai atomerőmű blokkjai már a nyár közepén leálltak a Duna drasztikus apadása miatt: az 1-es reaktort július 28-án, a 2-est augusztus 13-án kapcsolták le. Ekkor már nem tudták a normál áramtermeléshez szükséges, óriási mennyiségű hűtővizet a turbinákhoz juttatni. Ez a leállás az ország villamosenergia-termelésének mintegy egyötödét, nagyjából 1400 megawatt kapacitást vont ki a hálózatból.
Az Alsó-Duna Vízügyi Igazgatósága (AFDJ) és az Országos Vízügyi Hatóság (ANAR) augusztus végéig három munkagéppel végezte a Duna medrének módosítását Csernavoda térségében. Ezen gépek közül az AFDJ kotrógépe volt a leghatékonyabb, napi 7000-8000 köbméter üledék eltávolítására volt képes. Ez a kulcsfontosságú gép azonban augusztus 30-án elhagyta a munkaterületet, és jelenleg Giurgiu térségében állomásozik, mintegy 200 kilométerre Csernavodától.
Az Országos Vészhelyzeti Bizottság augusztus 21-i határozata sürgősségi eljárásban minden rendelkezésre álló kotrógép mozgósítását írta elő. Az ANAR két másik, kevésbé hatékony munkagépet vezényelt át a térségbe az AFDJ kotrógépének pótlására, de ezek együttes kapacitása alig éri el a legfontosabb gép teljesítményének felét. Emellett Csernavoda térségében egy 150 méter hosszú kőgátat is építettek, hogy biztosítsák a reaktorok hűtéséhez szükséges vízmennyiséget.
Szeptember másodikán jóváhagyták egy védelmi rendszer kiépítését is, amely bárkákból, mobil gátakból és szivattyúkból állna, hogy a folyó megmaradt vizét a hűtőrendszerhez tereljék. Azonban a legtöbb munkálat továbbra is aláírásra váró dokumentumok miatt szünetel, ami a vészhelyzeti készültség hatékonyságát kérdőjelezi meg.
A Duna vízhozamának drasztikus csökkenése és a kotrási munkálatok leállása közvetlen veszélyt jelent a csernavodai atomerőmű biztonságára. Az energiaügyi minisztérium már augusztus végén elismerte, hogy az újraindításra egyelőre nincs esély. A szeptemberre jelzett további apadás nyomán már nem a termelés visszaállítása az elsődleges cél, hanem a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtésének megóvása.
Az atomerőmű blokkjainak leállása jelentős kiesést okozott az ország villamosenergia-termelésében, ami az ország energiaellátásának stabilitását veszélyezteti. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hatóságok már nem a reaktorok áramtermelésre való visszaállításáért, hanem a forró fűtőelemek túlmelegedésének megakadályozásáért küzdenek. Ez egy alapvető biztonsági kérdés, amely azonnali és hatékony beavatkozást igényelne.
A bürokratikus akadályok, mint a lejárt szerződés és az új kormányhatározat hiánya, gátolják a sürgős intézkedéseket. Ez rávilágít a vészhelyzeti protokollok és a döntéshozatali mechanizmusok hiányosságaira egy kritikus infrastrukturális létesítmény, mint az atomerőmű esetében. A helyzet azt mutatja, hogy a vészhelyzeti készültség elméletben létezik, de a gyakorlatban a szükséges lépések elmaradnak.
A vízügyi hatóság augusztus 20-i műszaki jelentése szerint legalább 3–4 kilométeres szakaszon kellene kotrást végezni a Dunán, hogy Csernavoda irányába elegendő vízhozamot biztosítsanak. Annak ellenére, hogy a közlekedési minisztériumtól forrásokat kértek, továbbra sem született új kormányhatározat, amely lehetővé tenné a munkálatok folytatását más kritikus területeken, mint például Mărleanu és Rasova térségében.
A Csernavoda térségében épített 150 méteres kőgát sem bizonyult eléggé hatékonynak. Egy román sajtónak nyilatkozó szakértő szerint valójában sokkal hosszabb gátra lenne szükség, ami hatalmas beruházást és a hajózás teljes leállítását igényelné. A szükséges erőforrások és idő hiányában a hatóságok katonai uszályok és pontonok használatát is mérlegelik, azonban a jelenlegi vízszint ehhez a beavatkozáshoz még nem elég alacsony.
Az atomerőmű újraindítása egyre távolabbi tervnek tűnik, és a hangsúly a biztonsági hűtés fenntartásán van. A helyzet sürgős és koordinált intézkedéseket igényelne a román kormánytól és a releváns hatóságoktól, hogy elkerüljék a további súlyos következményeket az ország energiaellátása és a környezet szempontjából. A bürokratikus akadályok gyors feloldása kulcsfontosságú a válság kezelésében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása