Az Országgyűlés a közelmúltban történelmi jelentőségű döntést hozott, amikor a Tisza Párt kezdeményezésére megszavazta a korábbi állambiztonsági ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényt. A parlamenti ülésen 149 igen szavazattal elfogadott jogszabály elfogadása után Magyar Péter miniszterelnök azonnal reagált a Facebookon, bírálva az ellenzéki Fidesz-KDNP frakciót, amely egyedüliként nem támogatta a javaslatot, 35 tartózkodás mellett.
A miniszterelnök bejegyzésében kiemelte, hogy ezzel a lépéssel a törvényhozás egy harminchat éves adósságot törlesztett a magyar társadalom felé. Magyar Péter szerint a rendszerváltás óta az ügynöklisták nyilvánossága és a titkosszolgálati múlt feltárása a magyar belpolitika egyik legvitatottabb és leginkább megoldatlan kérdése volt. Az új lusztrációs törvény elfogadása így egy régóta húzódó, érzékeny téma lezárását, vagy legalábbis egy új fejezet megnyitását jelentheti a múlt feldolgozásában. A döntés a kormányfő megítélése szerint hozzájárulhat a rendszerváltás utáni időszak tisztázásához és a társadalmi bizalom erősödéséhez.
A szavazás eredménye különösen figyelemre méltó, hiszen a javaslatot végül elfogadta a parlament, ám az ellenzéki Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg az előterjesztést, hanem tartózkodtak. Magyar Péter bejegyzésében külön kiemelte az előző kormányt alkotó frakció elutasító magatartását. "A Fidesz nem támogatta a javaslatot. Vajon miért?" – tette fel a kérdést a politikus, rávilágítva ezzel a politikai megosztottságra az ügyben. A kérdés felvetése arra utal, hogy a miniszterelnök értetlenségét fejezi ki az ellenzéki párt álláspontjával kapcsolatban, és felhívja a figyelmet a döntés mögötti lehetséges motivációkra.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala régóta várt és sokak által szorgalmazott lépés volt a magyar közéletben. A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben számos próbálkozás történt a titkosszolgálati múlt feltárására, ám ezek eddig nem vezettek teljes körű megoldáshoz. A most elfogadott törvény célja, hogy átláthatóbbá tegye a múltat, és lehetővé tegye a közvélemény számára, hogy megismerje a korábbi állambiztonsági szervek tevékenységét és az abban részt vevő személyek kilétét. Ez a lépés potenciálisan hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom szélesebb körben szembesüljön a kommunista rendszer örökségével, és levonja a szükséges tanulságokat. A törvény szerint bárki megismerheti és közölheti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) őrzött iratokat, fő szabály szerint anonimizált formában. A megfigyeltek továbbra is megtudhatják, kik jelentettek róluk, és mely hivatásos állambiztonsági tisztek kezelték az ügyüket.
A törvény részletei szerint az ÁBTL honlapján azonosítás nélkül, ingyenesen és kereshető formában kell majd közzétenni az ügynökök beszervezését dokumentáló úgynevezett hatos kartonok, a beszervezési naplók (B-naplók), a beszervezési és személyi dossziék (B-dossziék), valamint az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon tárolt, H-jelű hálózati nyilvántartás nem minősített leíró adatait. Fontos kitétel, hogy a megfigyelt emberek és más harmadik személyek érzékeny adatait, mint például az egészségi állapotra, függőségekre, szexuális életre és orientációra, valamint vallási vagy világnézeti meggyőződésre vonatkozó információkat törölni kell a nyilvánosan elérhető B-naplókból és B-dossziékból. A hatos kartonok, a B-naplók és a H-adatbázis már feldolgozott adatait október 20-án kell nyilvánosságra hozni, míg a B-dossziék esetében folyamatos lesz a publikálás, a végső határidő pedig 2027. február 25., a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
A politikai reakciók és a miniszterelnök azonnali bírálata jól mutatja, hogy az ügynökakták kérdése továbbra is érzékeny pontja a magyar belpolitikának. A Tisza Párt kezdeményezése és a parlament döntése új fejezetet nyithat a rendszerváltás utáni időszak feldolgozásában, ugyanakkor a Fidesz-KDNP tartózkodása jelzi, hogy a konszenzus még távol van ebben a történelmi jelentőségű kérdésben. A nyilvánosságra hozatal várhatóan számos további vitát és elemzést fog generálni a jövőben, ahogy a társadalom és a történészek is hozzáférhetnek az eddig titkosított dokumentumokhoz, elősegítve a nemzeti emlékezet teljesebb kialakítását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása