Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon, egy hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében részletesen beszámolt az Irán elleni hadműveletek során felmerült kihívásokról és károkról. A dokumentum szerint az iráni háború jelentős lőszerhiányt okozott az Egyesült Államok stratégiai készleteiben, ami ellentmondott a korábbi, a Trump-kormányzat által hónapokig fenntartott álláspontnak, amely nagyrészt nem volt hajlandó megerősíteni az ilyen jellegű problémákat.
A Pentagon főfelügyelőjének jelentése, amely az Irán elleni amerikai hadműveleteket vizsgálta, rávilágított az „Epic Fury” (Hatalmas Harag Művelet) fedőnevű hadművelet következményeire. A dokumentum szerint a hadművelet során felhasznált lőszer mennyisége olyan mértékű volt, hogy az hiányt idézett elő a stratégiai tartalékokban. Emellett a jelentés feltárta az iparágban fennálló szűk keresztmetszeteket a lőszer-utánpótlás terén, jelezve a termelési és logisztikai lánc gyengeségeit. A tárca már intézkedéseket is hozott a termelés felgyorsítása érdekében, válaszul ezekre a megállapításokra.
Ez az elismerés különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy az amerikai elnök még szeptember elején is azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok „gyakorlatilag korlátlan lőszerkészlettel” rendelkezik. A sajtóban megjelent információk azonban már korábban is arra utaltak, hogy éppen a lőszerhiány lehetett az egyik fő oka annak, hogy Donald Trump a nyár folyamán nem indított újabb, nagyszabású támadásokat Teherán ellen. Ez a jelentés most megerősíti ezeket a feltételezéseket, és hivatalos szintre emeli a korábban csak pletykaként terjedő információkat.
A jelentés részletesen kitér az iráni erők által okozott károkra is. Az elfogórakéták tömeges bevetése ellenére az iráni támadások súlyos pusztítást végeztek. Több száz épületet és létesítményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg az amerikai támaszpontokon szerte a Közel-Keleten. Az érintett országok között szerepel Kuvait, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Irak, Omán és Jordánia. Ez a széleskörű kár jelzi az iráni válaszcsapások hatékonyságát és kiterjedtségét, valamint az amerikai védelmi rendszerek korlátait.
A dokumentum, amely az áprilistól júniusig tartó időszakot öleli fel, részletesen felsorolja az amerikai repülőgépflottában keletkezett károkat is. A veszteséglista nem csupán anyagi, hanem stratégiai szempontból is jelentős. Négy F-15-ös típusú vadászgép teljesen megsemmisült, egy F-35-ös típusú repülőgép megrongálódott, és további hét KC-135-ös utántöltő repülőgép is károkat szenvedett, vagy teljesen megsemmisült. Ezen felül a jelentés támadó drónok elvesztéséről is beszámol, ami tovább növeli az amerikai haderő veszteségeit. Ezek a károk rávilágítanak a modern hadviselés sebezhetőségére, még a technológiailag fejlett hadseregek esetében is.
A Pentagon jelentése szerint az Irán ellen február 28-án indított háborúban több mint 50 ezer amerikai katona vett részt. Ez a szám is aláhúzza a konfliktus méretét és az Egyesült Államok elkötelezettségét a régióban. Az iráni és szövetségeseinek válaszcsapásai nem csupán katonai célpontokat értek, hanem diplomáciai épületekben is károkat okoztak négy országban: Irakban, Kuvaitban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben. Ez a tény arra utal, hogy a konfliktus szélesebb körű hatással volt a régió stabilitására és az amerikai diplomáciai jelenlétre.
A jelentés összegzése szerint az iráni háború komoly kihívások elé állította az amerikai védelmi minisztériumot, feltárva a lőszerellátásban és a védelemben rejlő hiányosságokat, valamint jelentős anyagi és katonai veszteségeket okozva. Az elismerés fontos lépés lehet a jövőbeni stratégiai tervezés és a védelmi ipar fejlesztése szempontjából.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása