A Tisza alacsony vízállása gyakran téma, de kevesebb szó esik arról, hogy a folyó szegedi vízhozamának jelentős részét a Romániából érkező Maros biztosítja. Egy mérés szerint kisvizes időszakban a szegedi Tisza vízhozamának közel negyven százaléka a Marosból származott.
Ez az arány nem állandó, hosszú távon a Tisza általában négyszer-ötször több vizet szállít, mint a Maros. A Maros vízhozama azonban különösen kisvizes időszakokban válik kritikussá Szeged számára, és árvíz idején is befolyásolhatja a Tisza tetőzését.
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) adatai szerint egy konkrét mérés alkalmával a Tisza szegedi vízhozama 125 köbméter volt másodpercenként, melyből 49 köbméter a Marosból érkezett. Ez a kisvizes időszakban a Tisza vízhozamának majdnem 40 százalékát jelentette.
Gáspár Tamás, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense szerint bár a Tisza átlagosan jóval több vizet szállít, mint a Maros, az arányok időszakosan jelentősen változhatnak. Az ATIVIZIG úgy véli, a Maros magyarországi szakaszának vízjárását nagymértékben befolyásolhatják a romániai vízgazdálkodási beavatkozások.
Romániában számos tározó és erőmű működik a Maros vízgyűjtőjén. Ezek üzemeltetési szabályai és a helyi vízigények formálhatják a Magyarországra érkező vízmennyiséget, ám erről a magyar félnek nincs teljes rálátása.
Az Apele Române, a román vízügyi hatóság tájékoztatása szerint a Maros vizét ipari, energiatermelési, mezőgazdasági (öntözési) és lakossági célokra használják. A vízkivételek mennyisége 2000 és 2019 között stabil volt, majd 2020-ban jelentősen csökkent az ipari felhasználás a Mintia hőerőmű bezárása miatt.
Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági célú vízkivételek növekedtek. A román vízügy adatai szerint 2025-ben a Maros vízgyűjtőjéből összességében 7 százalékkal kevesebb vizet vettek ki, mint 2019-ben.
Gáspár Tamás azonban rámutatott, hogy a vízkivételek változása önmagában nem mutatja meg a folyóban maradó víz mennyiségét, mivel a kivett víz egy része visszakerülhet a rendszerbe. A romániai Maros-vízgyűjtőn 13, fél négyzetkilométernél nagyobb tározó található, melyek közül 11 többcélú.
Az Apele Române egy 1991 és 2020 közötti elemzésre hivatkozva azt állítja, hogy ezeknek a tározóknak a Maros átlagos vízhozamára gyakorolt hatása minimális, az aradi állomástól lefelé 0,035 százalékra becsülték. Gáspár szerint viszont száraz időszakokban a tározókban visszatartott vagy kibocsátott víz mennyisége kulcsfontosságú lehet.
Árvíz idején a tározók segíthetnek a víz visszatartásában, kisvíznél pedig a tározott víz kibocsátása növelheti a folyó vízhozamát. A szakértő szerint a tározók működése jelenleg inkább emeli a kisvizes vízhozamot a természetes állapothoz képest, de pontosabb adatokra lenne szükség a hatásuk megállapításához.
Az ATIVIZIG szerint a folyó vízkészletét elsősorban az éghajlatváltozás alakítja. A nyolcvanas évektől kezdve a hőmérséklet emelkedése, a hófelhalmozódás csökkenése, a párolgás növekedése és a szélsőségesen meleg nyarak gyakorisága mind hatással vannak a Maros vízjárására.
Arad megyében a közelmúltbeli csapadékhiány miatt a Maros mellékfolyói kiszáradtak, és a főfolyó a magyar határ közelében a megszokott vízmennyiség harmadát szállította, Makónál rekordalacsony vízállást mértek. A változás nemcsak a vízhozamban, hanem annak éven belüli eloszlásában is megmutatkozik: ritkábbá váltak a nagyvizes időszakok, és a hagyományos tavaszi árhullámok is átalakultak.
Gáspár Tamás kiemelte, hogy a folyó vízmennyiségét a csapadék, a párolgás, a beszivárgás és a területhasználat együttesen határozza meg. A klímaváltozás ezen tényezőkön keresztül csökkenti a folyóba jutó víz mennyiségét és átrendezi az évszakok közötti vízhozamot.
Egy 2011–2012-es vizsgálat szerint az évszázad folyamán a nyári és kora őszi időszakban a hőmérséklet emelkedése és a csapadék csökkenése jelentős vízhozam-visszaeséshez vezethet. Az éves lefolyás 5-10 százalékkal csökkenhet, miközben az aszályveszély jelentősen nőhet.
Az Apele Române tájékoztatása szerint vízhiányos időszakokra minden vízgyűjtőn külön vízkorlátozási és vízfelhasználási terv készül. Aszály esetén, ha a szerződésben rögzített vízmennyiség nem garantálható, ideiglenes korlátozásokat vezethetnek be.
A szabályozás lehetővé teszi az öntözésre, haltenyésztésre és ipari célokra rendelkezésre álló vízmennyiség fokozatos korlátozását, figyelembe véve a lakosság vízellátását. A határszakaszokon külön szabályzat vonatkozik a rendkívüli kisvízi helyzetekre.
Ha a vízhozam az egyeztetett küszöbértékek alá csökken, a helyi vízügyi hatóságok korlátozásokat vezethetnek be. A magyar–román vízügyi együttműködés alapját egy 2003-as megállapodás adja, melynek értelmében rendszeres adatcserére és közös mérésekre kerül sor, és a rendkívüli kisvízi helyzetekre közös szabályzat vonatkozik.
Az ATIVIZIG hangsúlyozta, hogy a Maros alacsony vízhozama nem veszélyezteti közvetlenül Szeged ivóvízellátását, mivel a térség települései mély rétegvizes vízbázisokból biztosítják az ivóvizet. A Szegedi Vízmű Zrt. is megerősítette, hogy a város nem a felszíni vízkészletekre építi ivóvízellátását.
A tartósan alacsony vízhozamnak azonban lehetnek egyéb következményei. Az ATIVIZIG szerint romolhat a vízminőség, nőhet a szervesanyag- és sótartalom, a sekélyebb és lassabban áramló víz pedig nyáron gyorsabban felmelegedhet, csökkentve az oldott oxigén mennyiségét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása