A magyar klubfutball emlékezetes sikerei között kiemelkedő helyet foglal el a Budapesti Honvéd 1976. szeptember 15-én elért milánói győzelme. Az UEFA-kupa első fordulójában az Internazionale otthonában aratott 1-0-s diadal egyedülálló a magyar csapatok történetében, hiszen sem előtte, sem azóta nem sikerült magyar klubnak győznie a San Siróban.
A mérkőzés különleges körülmények között zajlott, Lakat Károly, a Honvéd edzője nem csupán a kispadon irányította csapatát, hanem a Népsport felkérésére a találkozó hivatalos tudósítójaként is funkcionált. A lap, nem számítva jó eredményre, szokatlan módon nem küldött ki saját riportert, hanem az edzőt kérte fel a beszámoló elkészítésére.
Lakat Károly részletes telefonjelentésében számolt be az olaszországi eseményekről. Elmondása szerint a csapat viharos időben érkezett Milánóba, és az edzést az Inter utánpótlásbázisán, Rogeredóban tartották.
A mester még az edzésen elárulta az olaszoknak, hogy Weimper István a kezdőcsapatban kap helyet, majd a gyakorlás végén egy Honvéd-Inter kispályás mérkőzést is rendeztek, amit a magyar csapat nyert.
A San Siróban harmincezer néző előtt zajló mérkőzésen Szűcs Lajos kapufát lőtt, majd a 34. percben Kozma Mihály szerezte meg a Honvéd vezető gólját. A 43. percben Gujdár Sándor bravúrral hárította Sandro Mazzola lövését, megőrizve az előnyt.
Lakat a mérkőzés utáni beszámolójában kiemelte a taktikai fegyelmet: labdabirtoklásnál a széleken vezettek támadásokat, labdavesztésnél pedig azonnal visszarendeződtek a pálya közepén. Az edző a szünetben figyelmeztette játékosait, hogy az egygólos előny ellenére még negyvenöt perc hátra van, és felkészítette őket az Inter várható rohamaira, melyeket sikerült is kivédekezniük.
A győzelem után Lakat Károly azonnal a telefonhoz sietett, hogy lediktálja a Népsport gépírónőinek a történelmi siker tudósítását. Az olasz lapok egyébként megemlítették Lakat egyik taktikai húzását is, miszerint tudatosan felcserélte játékosai mezszámait, amivel összezavarta az Intert, kihasználva a videózás hiányát.
Az 1976-os UEFA-kupa sorsolása a Honvéd számára rendkívül nehéz ellenfelet hozott az Internazionale személyében. Az olasz csapat bő tíz évvel korábban, 1964-ben és 1965-ben is megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, és olyan sztárokkal rendelkezett, mint az Európa-bajnok és világbajnoki döntős Sandro Mazzola, valamint Giacinto Facchetti.
A Honvéd Puskás Ferencék 1956-os távozása után nem volt a legerősebb időszakában, bajnoki címet legközelebb csak 1980-ban nyert. A bajnokságot is döcögősen kezdte, a Békéscsaba ellen döntetlent játszott, a Ferencvárostól kikapott, és a dorogi főpróbán is csak döntetlent ért el.
Az erőviszonyok és a Honvéd gyengébb hazai szereplése miatt a Népsport vezetősége nem számított jó eredményre, ezért döntöttek úgy, hogy nem küldenek ki külön tudósítót a milánói mérkőzésre. Ehelyett Lakat Károlyt kérték fel, hogy számoljon be a csapat olaszországi útjáról és a mérkőzésről.
A Honvéd milánói győzelme történelmi jelentőségű a magyar labdarúgásban, hiszen ez volt az első és máig egyetlen alkalom, hogy magyar klubcsapat győzni tudott az Internazionale otthonában. Az Internek ez az egyetlen veresége magyar csapat ellen a mai napig.
Lakat Károly kettős szerepe, mint edző és mint a Népsport tudósítója, egyedülállóvá teszi az eseményt. Beszámolója nemcsak a mérkőzés részleteit, hanem a kulisszatitkokat és az edzői gondolkodásmódot is feltárta, elfogultság nélkül, szakszerűen.
A győzelem rávilágított a magyar csapat taktikai érettségére és az edzői leleményességre, különösen a mezszámok felcserélésével elért zavarkeltéssel, ami a korabeli futballkörnyezetben rendkívül hatékony eszköznek bizonyult.
A milánói diadal után a visszavágóra a Népstadionban került sor, ahol 25 ezer néző előtt 1-1-es döntetlennel zárult a mérkőzés. Póczik József góljára Carlo Muraro a 89. percben válaszolt, de a Honvéd így is kiejtette az olasz sztárcsapatot.
A nemzetközi siker ellenére a Honvéd a hazai bajnokságban továbbra is bukdácsolt. Közvetlenül a milánói győzelem után 4-1-re kikapott az Újpesttől, majd a kupapárharc megnyerése után két héttel az MTK is 3-0-ra verte. Ez a hullámzó teljesítmény rávilágított a magyar foci akkori problémáira, miszerint a hétközi nagy nemzetközi meccsek után a játékosok nehezen tudtak hasonló színvonalon teljesíteni a hétvégi bajnokikon.
Lakat Károlyt nem sokkal ezután Tichy Lajos váltotta a kispadon. A Honvéd a következő UEFA-kupa fordulóban a Sahtar Donyeck ellen kettős vereséggel búcsúzott a sorozattól, előbb 3-0-ra, majd 3-2-re kaptak ki. A szezon végén a Honvéd a negyedik helyen zárt.
Lakat Károly edzői pályafutása később a Salgótarjánnál folytatódott, majd két olimpiai aranyérem (1964, 1968) után 1979-ben a felnőtt válogatott szövetségi kapitánya lett. Pályafutása során több sikert is elért, 1988 decemberében, 68 évesen hunyt el.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása