Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában adott interjút, ahol számos aktuális politikai kérdésről kifejtette álláspontját. A beszélgetés során szóba került a párt választási eredményeinek értékelése, a gyermekvédelmi rendszer állapota, az uniós források felhasználása, valamint a Tisza Párt tevékenységének kritikája. Kiemelt figyelmet kapott a mentelmi jog kérdése, különös tekintettel Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyére.
A frakcióvezető elmondta, hogy a Fideszen belül többször is elemezték a választási vereséget, de ezt szerinte külön kell választani az előző kormányzati ciklusok teljesítményének értékelésétől. A gyermekvédelmi jelentés összefoglalóját már áttekintette, és "látleletnek" nevezte a rendszerről. Hozzátette, hogy a Fidesz támogatni fogja azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálják, bár elismerte, hogy 16 év kormányzás után kellemetlen hiányosságokkal szembesülni.
Kifogásolta ugyanakkor a jelentés kötcsei találkozó idejére időzített bemutatását, és sürgős eljárásban nem tartotta lehetségesnek koncepcionális változásokról dönteni, mint például a javító-nevelő intézetek visszaillesztéséről. Bóka János a Tisza Pártot azzal vádolta, hogy a választási kampányt valótlan állításokkal folytatták, és szerinte ezt a kommunikációt kormányon is fenntartják. Elismerte a Tisza Párt erős támogatottságát, de kétségbe vonta kormányzásuk hosszú távú fenntarthatóságát, mivel szerinte "politikai kommunikációs termékekre" épül.
Példaként a családi pótlék emelését hozta fel, ahol a kampányban ígért azonnali, kétszeres emelés helyett most 2027-től említenek jelentősebb növelést.
Az uniós források kapcsán Bóka János visszautasította azt az állítást, hogy miniszterként három év alatt nem történt előrelépés. Kifejtette, hogy a közös agrárpolitika forrásaihoz teljes mértékben hozzáfértek, és a kohéziós pénzek több mint felét is sikerült lehívni. A zárolt összegekkel kapcsolatban elmondta, hogy stratégiájuk az volt, hogy a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásába építik be a kérdést, ami szerinte "a siker reális esélyével kecsegtetett".
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Volánbusz körüli ügyekkel kapcsolatban a frakcióvezető kijelentette, hogy a részleteket nem ismeri. Álláspontja szerint sorra indulnak eljárások olyan személyek ellen, akik a Fidesz–KDNP politikai közössége mellett álltak ki. Ezt a jelenséget politikai lejáratásnak és félelemkeltésnek minősítette, ahol az eljárás maga a cél, nem pedig az igazság kiderítése vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása.
Kiemelte a hatóságok részéről tapasztalható szelektív kommunikációt, szemben a Tisza politikusai és influenszerei által generált rengeteg kommunikációval.
A mentelmi jog kérdése kiemelt téma volt az interjúban, különösen Hankó Balázs és Seszták Miklós esetében. Bóka János hangsúlyozta, hogy a magyar parlamenti szabályok és hagyományok egyértelműek: köztörvényes bűncselekmények esetében a parlament szokás szerint kiadja a mentelmi jogot. Ugyanakkor Hankó Balázs kapcsán kijelentette, hogy „semmilyen félnivalója nincsen”, mert „semmi olyat nem tett, ami jogellenes lenne”. Hozzátette, hogy szerinte „politikai boszorkányüldözés zajlik az ő esetében”.
A Fideszen belüli vitákról szólva Bóka János megerősítette, hogy a pártban egyetértés van abban, hogy Magyarországnak "cselekvőképes szuverén államnak" kell maradnia, amely biztosítja polgárainak szabadságát, miközben fontosnak tartja a zsidó-keresztény kulturális örökséget. Ezen túlmenően azonban szerinte "minden szakpolitikai kérdésben eddig is volt és most is van helye vitának a Fideszben", jelezve a párt belső dinamikáját és a szakpolitikai rugalmasságot.
Az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásával kapcsolatban Bóka János közölte, hogy a Fidesz nem vett részt a jelölésben, és a szavazásban sem fog. Azonban az esetleges őszi alkotmányozási folyamatban nem zárta ki a részvételt, amennyiben az „inkluzív alkotmányozási folyamat” lesz. Ekkor szerinte a Fidesznek konstruktívan részt kell vennie benne.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az eddigi alaptörvény-módosítások és a sarkalatos jogalkotás átalakítása szerinte nem azt mutatja, hogy a Tisza Párt valódi konszenzust keres. Ez a nyilatkozat rávilágít a Fidesz jövőbeni stratégiai megfontolásaira és a politikai párbeszéd feltételeire a megváltozott parlamenti környezetben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása