A svéd parlamenti választás rendkívül szoros eredménnyel zárult, ahol az előzetes adatok szerint a baloldali blokk minimális előnnyel vezet. A szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD) támogatottsága történelmi visszaesést mutatott, ami jelentős fordulatot jelent hosszú távú növekedésükben. Ez a komplex politikai helyzet hosszadalmas és kihívásokkal teli kormányalakítási folyamatot vetít előre Svédországban.
A svédországi parlamenti választás rendkívül szoros küzdelmet hozott a bal- és jobboldali pártblokkok között. A szavazatok 94 százalékának összesítése alapján a baloldali pártok 176 parlamenti hellyel rendelkeznek, míg a jobboldali tömörülés 173 képviselői helyet szerzett. Ez a mindössze 28 ezer szavazatnyi különbség még változhat a külföldön leadott és késve beérkező szavazólapok szerdai számlálása után, a végleges eredményeket várhatóan a hétvégén hozzák nyilvánosságra.
Az új parlament szeptember 28-án ül össze először, és leghamarabb másnap szavazhatnak az új miniszterelnök személyéről. A kormányalakítási tárgyalások várhatóan hosszadalmasak és nehézkesek lesznek, akár az előző, 2018-as 134 napos időszakot is túlszárnyalhatják. Politikai elemzők patthelyzetet valószínűsítenek, ami akár előrehozott választásokhoz is vezethet, vagy arra kényszerítheti a pártokat, hogy feladják korábbi koalíciós feltételeiket.
A Svéd Demokraták, amelyet 1988-ban részben neonáci és fehér felsőbbrendűséget hirdető tagok alapítottak, évtizedeken át folyamatosan növelte támogatottságát. Jimmie Åkesson pártvezető irányítása alatt a párt igyekezett megszabadulni szélsőséges elemeitől, visszafogta rasszista retorikáját, és bocsánatot kért múltjáért. Kampányukat a bevándorlásellenességre és a bűnözés elleni kemény fellépésre építve 2022-ben már a szavazatok több mint 20 százalékát szerezték meg.
Ulf Kristersson, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője 2018-ban még azt ígérte, hogy pártja soha nem lép koalícióra a Svéd Demokratákkal. Négy évvel később azonban már velük együttműködve, az ő támogatásukkal alakított kisebbségi kormányt, ezzel megdöntve egy évtizedes politikai tabut. A mostani választás egyik fő tétje az volt, hogy a szélsőjobboldali párt hivatalosan is tagja lehet-e az új kormánynak, miniszteri posztokat is kapva.
A Svéd Demokraták mostani választási eredménye jelentős visszaesést mutat, mindössze 17,9 százalékon állnak, ami több mint három százalékpontos csökkenés az előző választáshoz képest. Ez történelmi mélypont a pártnak, amely 1988 óta minden választáson növekedést ért el. Elemzők szerint a párt saját sikereinek áldozata lett, mivel bevándorlásellenes álláspontja, amely korábban szélsőségesnek számított, mára általánosan elfogadottá vált a svéd politikában.
Ivar Arpi konzervatív kommentátor szerint az SD eredménye annak tulajdonítható, hogy az elmúlt négy évben csökkent a bűnözés és a bevándorlók száma, így a párt kampányának fő témái kevésbé voltak relevánsak. Bo Petersson politológusprofesszor kiemelte, hogy a mainstream pártok átvették a korlátozó bevándorlási politikát, így az SD már nem tudja magát egyedinek beállítani ebben a kérdésben. Ulf Kristersson kormánya az elmúlt négy évben számos intézkedést vezetett be a bevándorlás korlátozására, jelentősen megváltoztatva Svédország befogadó országképét.
A Svéd Demokraták egyes kampánylépései, mint például a „Hiányzik Mogadishu?” feliratú buszreklámok, vagy a kamaszok kitoloncolására vonatkozó javaslatok, felháborodást váltottak ki, még a jobboldalon is. A kampány hajrájában orosz beszivárgással kapcsolatos vádak is érték a pártot, amikor egy oknyomozó magazin arról számolt be, hogy egy magas rangú tag barátnője Kreml-propagandát terjesztett. Ez az ügy, egy Ukrajna mellett kiálló országban, további szavazókat riaszthatott el a párttól.
A kormányalakítási folyamat várhatóan bonyolult és hosszadalmas lesz, mivel mindkét oldal patthelyzetbe kerülhet. Magdalena Andersson korábbi miniszterelnöknek egy négypárti baloldali szövetséget kellene összetartania, amelyben egymással ellentétes nézeteket valló pártok is szerepelnek, bár közös nevezőjük a Svéd Demokraták iránti ellenszenv. A jobboldalon Ulf Kristersson a Centrum Pártot is lehetséges koalíciós partnerként említette, ami további tárgyalásokat igényel.
A svéd politikai közbeszéd a bevándorlás kérdésében jelentősen jobbra tolódott az elmúlt években, olyannyira, hogy már a Szociáldemokraták is keményebb fellépésről beszélnek. Ez a változás, amelyet a Svéd Demokraták térnyerése indított el, tartósan befolyásolja majd az ország jövőbeli politikáját. A hosszúra nyúló koalíciós tárgyalások eredményeként Svédországban akár előrehozott választásokra is sor kerülhet, vagy olyan kompromisszumos kormány jöhet létre, amely alapjaiban változtatja meg a korábbi politikai álláspontokat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása