Kapitány István miniszter májusi parlamenti meghallgatásán tett kijelentése, miszerint "nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni", élénk vitát indított a magyar startup szektorban. Az "unikornis" kifejezés az egymilliárd dollárnál többet érő, de még nem tőzsdén jegyzett startupokra utal. A megjegyzés a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésének irányáról szóló szélesebb körű diskurzust pezsdítette fel.
Kapitány István kijelentése egyértelműen a magas hozzáadott értékű, technológia-alapú gazdasági tevékenység felé való elmozdulás szándékát tükrözi. Az unikornisok ígérete egy marketingesített cél, amely a globális piacra törekvő, nagy növekedési potenciálú vállalkozásokat helyezi előtérbe. Langmár Péter befektetési igazgató szerint a cél kívánatos, de az unikornisozás egy politikai szlogen, ami a mélységet nélkülözi. A tényleges nézeteltérés abban rejlik, hogy miként érhető el ez a cél, és milyen úton juthat el a tudás és a tőke a magyar alapítókhoz és munkavállalókhoz.
A befektetési világban az "unikornishajsza" mögött az a gazdasági logika áll, hogy egy kockázatitőke-alap hozamának jelentős részét általában egy-két kiemelkedően sikeres projekt termeli ki. Egy bizonyos alapméret felett ez matematikailag csak egy egymilliárd dolláros nagyságrendű exit, vagyis unikornis eladással lehetséges. Azonban Langmár Péter rámutatott, hogy a papíron kimutatott érték és a valós pénz nem mindig azonos. Léteznek úgynevezett "zombi unikornisok", amelyek elérik az egymilliárd dolláros értékelést, de később nem tudnak ezen az áron tőkét bevonni vagy kiszállni.
A hazai startup szektor komoly kihívásokkal néz szembe. Timofey Golovin, a Winno társalapítója szerint Magyarországnak mindössze egy unikornisa van, de az is elköltözött, és a tehetségek elvándorlása is fenyegető. Boros Áron, a Stradamus Zrt. vezérigazgatója a krónikus tőkehiányra hívta fel a figyelmet, mivel a magyar befektetők gyakran külföldi technológiai óriásokba fektetnek, miközben a hazai startupok és tőzsdére érett középvállalatok forráshiánnyal küzdenek. Kevés olyan nagy kockázatitőke-alap működik, amely kizárólag piaci alapon fektet be Magyarországon.
Az STRT Holding, amely 2023 óta tőzsdén jegyzett befektetési társaság, más megközelítést alkalmaz. Négymilliárd forintnyi vagyont kezelve és évente egy-hárommillió eurót kihelyezve, náluk már egy jóval kisebb cégeladás is visszahozhatja a befektetett tőkét. Vezérigazgatója, Balogh Petya, az NNG egykori alapítója, portfóliójában közel száz, jellemzően nagyon korai fázisú cég található.
Langmár Péter szerint a cél nem az egyetlen, hatalmas unikornis, hanem sok, közepes méretű, de itthon kiemelkedő exit. Példaként tíz darab százmillió dolláros magyar startupexitet sokkal inkább preferálna egy egymilliárd dolláros helyett. Ez a megközelítés több emberhez juttatna tapasztalatot és tőkét, amit aztán vissza lehetne forgatni a piacba. A befektetési igazgató azt szeretné látni, hogy több száz ilyen visszafektető alapító és tapasztalt befektető működjön Magyarországon.
Az STRT stratégiája is ezt támasztja alá, rendszeresen finanszíroznak nullkilométeres kezdeményezéseket is. Elismerik, hogy ez statisztikailag kockázatos, hiszen az iparágban a projektek 10-20 százaléka termeli ki a teljes portfólió hozamát. Az igazi kihívás számukra az első alkalommal vállalkozó alapítók támogatása, akikben megvan az ambíció, de az ötlet és a csapat még csiszolódásra szorul. Példaként említette az imagilabs-t, amely gyerekeknek fejleszt technológiai és mesterséges intelligencia készségeket, és nemrég zárt le egy nemzetközi befektetési kört. Hasonlóan sikeres a Bookr is, amely gyermekek angol tanulását segíti, és kétmilliárdos befektetést kapott.
A magyar piac mérete miatt a hazai startupoknak globális terjeszkedésre kell fókuszálniuk. A Bookr Kids, a Redmenta vagy a Voovo példája is mutatja, hogy a sikerhez a nagy nemzetközi piacokon való skálázódás elengedhetetlen. Bár a kormányzat részéről nyitottság tapasztalható az ilyen technológiák közoktatásba való bevezetésére, az üzleti siker nem ezen múlik, hanem a nemzetközi piacon elért eredményeken.
A szakértők szerint az állam szerepvállalásának megújítására van szükség a startup ökoszisztéma fejlesztésében. Langmár Péter azt javasolja, hogy az állam ne közvetlenül fektessen be, hanem úgynevezett matching fundokon keresztül egészítse ki a piaci pénzt. Ez azt jelentené, hogy az angyalbefektetők és az intézményi magántőke mellé állna, átlátható, piaci alapú pályázatokkal. A korábbi Hiventures modell kritikája szerint az állami alapkezelő önálló befektetőként lépett fel, kiszorítva a piaci szereplőket, és az uniós forrásokból eredő adminisztratív terhek is hátráltatták a cégeket. Bár voltak sikeres projektek, mint a Giggle vagy a Logiscool, a rendszer sok céget eleve bukásra ítélt.
Pozitív példaként a több mint tíz éve működő Startup Factory programokat említette, amelyek inkubátorokat támogatnak, és a magántőke mellé vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. Ezeket a javaslatokat a Restart Hungary szakmai kezdeményezés is felkarolta, amely konkrét program- és jogszabályjavaslatokat dolgoz ki. Az innovációs közösség legutóbbi rendezvényén a döntéshozók is megjelentek és meghallgatták a szakmát, ami jó kezdetnek tekinthető a párbeszéd szempontjából. A külföldi közvetlen befektetések szabályozása is terítékre került, mint a hazai gazdaságfejlesztés egyik kulcseleme.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása