Skócia, Wales és Észak-Írország vezetői egy közös nyilatkozatban fejezték ki azon meggyőződésüket, hogy a brit fennhatóság országaik felett a végéhez közeledik. A cardiffi csúcstalálkozón aláírt memorandum hangsúlyozza a három nemzet jogát saját jövőjének meghatározására. A dokumentum külön kiemeli az Európai Unióhoz való visszatérés lehetőségét, amennyiben az érintett országok elszakadnak az Egyesült Királyságtól.
John Swinney skót, Rhun ap Iorwerth walesi és Michelle O'Neill északír első miniszter hétfőn találkozott a walesi fővárosban, Cardiffban. Itt írták alá azt a memorandumot, amely rögzíti, hogy mindhárom nemzetnek joga van önállóan dönteni sorsáról. A nyilatkozat szerint a nemzetek jövője az Európai Unióhoz kötődik, mivel a Brexit gazdasági károkat okozott és korlátozta a lehetőségeket. A memorandum egyértelműen utal arra, hogy a londoni kormányzati negyed, azaz Westminster ideje a végéhez közeledik.
Mary Lou McDonald, az ír nacionalista Sinn Féin elnöke is részt vett a cardiffi csúcstalálkozón, és megerősítette Észak-Írország jogát az ír újraegyesítésről szóló népszavazáshoz. Michelle O'Neill északír első miniszter, a Sinn Féin alelnöke arra szólította fel a brit és az ír kormányt, hogy 2030-ra tűzzék ki az ír sziget újraegyesítéséről szóló referendumot. John Swinney skót első miniszter pedig azt nyilatkozta, hogy Skócia függetlenségéről a következő öt évben ismét népszavazást kell tartani.
Az Egyesült Királyság történetében most először fordul elő, hogy Anglián kívül mindhárom tagországban olyan pártok és kormányfők vannak hatalmon, akik az elszakadásra vagy egyesítésre törekszenek. Észak-Írország esetében az Ír-sziget 105 éve tartó megosztottságának megszüntetése a cél. Az 1997-es nagypénteki egyezmény rögzíti, hogy a brit kormánynak akkor kell kiírnia az újraegyesítésről szóló népszavazást, ha valószínűnek tűnik, hogy a többség az egységes Írországra voksolna. Ezzel párhuzamosan az Ír Köztársaságban is referendumot kellene tartani.
Mary Lou McDonald élesen bírálta Andy Burnham brit miniszterelnök azon kijelentését, miszerint az ír újraegyesítésről szóló népszavazás nem szerepel a politikai napirenden. McDonald hangsúlyozta, hogy a kelta népek önrendelkezéshez való joga igenis aktuális kérdés. Skóciában 2014-ben már tartottak egy függetlenségi népszavazást, ahol az elszakadást ellenzők győztek 55,3 százalékkal.
Azonban a 2016-os Brexit-népszavazás óta, ahol Skócia 62 százaléka az EU-ban maradásra szavazott, míg az Egyesült Királyság egésze a kilépés mellett döntött, a függetlenségi referendum ismét napirendre került. A Skót Nemzeti Párt (SNP) azóta rendszeresen érvel amellett, hogy Skóciát akarata ellenére "szakították ki" az Európai Unióból, ezért elengedhetetlen egy újabb szavazás. Az SNP célja, hogy függetlenség esetén Skócia önálló országként újra belépjen az EU-ba.
A három nemzet vezetőinek közös fellépése jelentős kihívást jelent a londoni központi kormány számára, és rávilágít az Egyesült Királyság belső feszültségeire. A memorandum egyértelműen összekapcsolja a függetlenségi törekvéseket a Brexit negatív gazdasági és társadalmi hatásaival, hangsúlyozva az EU-hoz való visszatérés stratégiai jelentőségét. Ez a koordinált fellépés új lendületet adhat a régóta fennálló önrendelkezési mozgalmaknak, és potenciálisan felgyorsíthatja a brit alkotmányos rend átalakulását.
Az, hogy mindhárom Anglián kívüli tagországban a szeparatista vagy egyesítési törekvéseket támogató erők vannak hatalmon, történelmi fordulópontot jelent. Ez a helyzet növeli a nyomást Westminsterre, hogy foglalkozzon a régiók autonómia iránti igényeivel. Az ír újraegyesítés kérdése Észak-Írországban, valamint Skócia EU-hoz való viszonya a függetlenség után, kulcsfontosságú elemei ennek a politikai folyamatnak.
A mostani memorandum és a vezetők nyilatkozatai valószínűleg további politikai vitákat és feszültségeket generálnak majd a londoni kormány és a regionális adminisztrációk között. A brit kormány várhatóan ellenáll majd a népszavazási kérelmeknek, ahogyan Andy Burnham miniszterelnök korábbi kijelentése is mutatta. Azonban a regionális vezetők kitartása és a közös fellépés hosszú távon fenntarthatja a nyomást a függetlenségi referendumok kiírására.
A következő években várhatóan tovább erősödnek a tárgyalások és a politikai kampányok Skócia, Wales és Észak-Írország jövőjéről. Az Európai Unióhoz való viszony, a gazdasági stabilitás és a nemzeti identitás kérdései továbbra is központi szerepet játszanak majd ebben a folyamatban, amely alapjaiban változtathatja meg az Egyesült Királyság jövőjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása