A Földközi-tenger középső részén, pontosabban Líbia északi partjai és Málta délkeleti vizei között egy légköri ciklon alakul ki és mutatja az erősödés jeleit. A HungaroMet Zrt. meteorológiai szakértői szerint ez a jelenség potenciálisan medikánná, azaz egy földközi-tengeri trópusi ciklonná fejlődhet a következő időszakban. A medikán kifejezés a Mediterrán és hurrikán szavak összevonásából ered, és olyan időjárási rendszert jelöl, amely a trópusi ciklonokhoz hasonló szerkezettel és intenzitással rendelkezik, de a Földközi-tenger sajátos földrajzi és éghajlati viszonyai között jön létre. Ezek a rendszerek gyakran járnak együtt rendkívül heves esőzésekkel és erős széllel, jelentős kihívást jelentve az érintett területek számára.
A ciklon mélyüléséhez és a medikánná váláshoz szükséges energiát a tengerfelszín szokatlanul magas hőmérséklete biztosítja a régióban. A meteorológusok megfigyelései szerint a Földközi-tenger ezen szakaszán az átlagosnál 3-4 Celsius-fokkal melegebb a víz, ami bőségesen elegendő látens hőt és nedvességet bocsát a légkörbe. Ez a hőenergia kulcsfontosságú a légörvény további erősödéséhez, lehetővé téve, hogy a rendszer trópusi jellegűvé váljon, és potenciálisan nagyobb pusztító erővel bírjon. A meleg tengerfelszín tehát katalizátorként működik, táplálva az időjárási rendszert, és hozzájárulva annak intenzitásának növekedéséhez.
Az aktuális előrejelzések szerint a kialakuló medikán várhatóan Kréta szigete felé veszi az irányt. Ez a mozgás azt jelenti, hogy a ciklon útjába eső területeken, különösen Kréta környékén, jelentős mennyiségű csapadékra lehet számítani. A "kiadós csapadék" kifejezés ebben az esetben nem csupán erős esőt jelent, hanem olyan mennyiségű lehulló vizet, amely helyi áradásokat, villámárvizeket és földcsuszamlásokat okozhat, különösen a hegyvidéki vagy rossz vízelvezetésű területeken. Az ilyen időjárási események komoly fennakadásokat okozhatnak a közlekedésben, az infrastruktúrában, és veszélyeztethetik a lakosság biztonságát. A meteorológiai szolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérik a ciklon útját és intenzitását, hogy időben figyelmeztethessék az érintett régiók lakóit.
Érdekes és figyelemre méltó kontrasztot mutat a Földközi-tengeren kialakuló potenciális medikánnal az Atlanti-óceán idei hurrikánszezonjának rendkívüli eseménytelensége. Az Atlanti-óceánon a hurrikánszezon jellemzően aktív időszak, azonban idén szokatlanul csendes maradt. A meteorológiai adatok szerint 1966 óta nem fordult elő olyan eset, hogy szeptember 14-ig egyetlen hurrikán sem alakult volna ki a térségben. Ez a több mint fél évszázados rekordot döntő eseménytelenség egyértelműen kiemelkedő jelenség a klímakutatók és meteorológusok számára.
Ennek a kivételes helyzetnek a fő oka az idei évben tapasztalható erős El Niño jelenség. Az El Niño egy természetes éghajlati minta, amely a Csendes-óceán egyenlítői régiójának felmelegedését jelenti, és globális szinten befolyásolja az időjárási mintákat. Az erős El Niño jelenség általában növeli a vertikális szélnyírást az Atlanti-óceán trópusi régióiban. A vertikális szélnyírás, vagyis a szél sebességének és irányának változása a magassággal, gátolja a trópusi viharok szerveződését és erősödését hurrikánná. Ez a jelenség megakadályozza a viharok függőleges szerkezetének kialakulását, ami elengedhetetlen a hurrikánok létrejöttéhez és fennmaradásához. Így az El Niño hatása közvetlenül hozzájárul az Atlanti-óceáni hurrikánszezon alacsony aktivitásához, miközben a Földközi-tengeren a helyi viszonyok, mint a meleg tenger, kedveznek egy eltérő típusú, de hasonlóan intenzív viharrendszer kialakulásának.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása