A svédországi parlamenti választások rendkívül szoros eredménnyel zárultak, és a szavazatok előrehaladott számlálása ellenére sem egyértelmű, hogy melyik politikai blokk alakíthat kormányt. A BBC értesülései szerint a baloldali tömb jelenleg csekély előnnyel rendelkezik a kormányzó koalícióval szemben, ami feszült várakozást eredményezett az országban. A végső eredményekre valószínűleg csak napok múlva derül fény.
Svédország mintegy 10,6 millió lakosú ország, ahol több mint 8 millió állampolgár volt jogosult leadni szavazatát a Riksdag, azaz a parlament 349 képviselői helyéért. A választási részvétel magas volt, ami hozzájárult a rendkívül kiélezett versenyhez. A szavazatok 92 százalékos feldolgozottságánál az ellenzéki, négy pártból álló baloldali tömb 175 mandátumra számíthatott, míg a jelenlegi kormánykoalíció 174 képviselői helyet gyűjtött össze. Ez a minimális különbség azt jelenti, hogy egyetlen mandátum is döntő lehet a kormányalakítás szempontjából.
A végeredmény kihirdetése várhatóan csak szerdán történik meg. Ennek oka, hogy a helyi választási bizottságoknak ekkorra kell összeszámolniuk azokat a szavazatokat, amelyek a választás napjáig még nem érkeztek meg a szavazókörökbe. Ezek közé tartoznak többek között a külföldről leadott voksok, valamint a későn beérkezett levélszavazatok is. Ezeknek a voksoknak a száma elegendő lehet ahhoz, hogy megváltoztassa a jelenlegi, hajszálnyi különbséget, és eldöntse, melyik blokk szerez többséget a parlamentben.
A svéd politikai rendszer két nagy blokk köré szerveződik: az egyik négy jobboldali, a másik négy baloldali pártot foglal magában. Ennek következtében a választás fő kérdése nem annyira az, hogy melyik párt lesz a legerősebb, hanem sokkal inkább az, hogy melyik blokk tud stabil többséget kialakítani a parlamentben. Ahhoz, hogy egy párt bekerüljön a Riksdagba, legalább a szavazatok 4 százalékát el kell érnie. Ez a küszöb biztosítja, hogy csak a szélesebb támogatottsággal rendelkező pártok képviseltessék magukat a törvényhozásban.
A választások egyik kulcsszereplője Ulf Kristersson, a jelenlegi miniszterelnök, akinek kormányzását a keményvonalas jobboldali Svéd Demokraták (SD) támogatták. Kristersson korábban kijelentette, hogy amennyiben posztján marad, miniszteri tárcákat biztosítana az SD számára. A Svéd Demokraták pártja az 1980-as években alakult, és alapítói között olyan személyek is voltak, akik korábban szélsőjobboldali radikális csoportokban, többek között neonáci mozgalmakban tevékenykedtek. Azóta a párt retorikáján finomított, és a nyíltan rasszista tagokat kizárták soraikból, igyekezve mainstream párttá válni.
Hétfő kora reggel Kristersson is elismerte, hogy a helyzet továbbra is bizonytalan. „A választók elmondták a véleményüket, de végleges eredményünk még mindig nincs. Még nyitott kérdés, hogy melyik kormány fogja vezetni Svédországot a következő években” – nyilatkozta támogatóinak. Ez a kijelentés is alátámasztja azt a feszült várakozást, amely Svédországban uralkodik, miközben az ország a végső szavazatszámlálásra és a kormányalakítási tárgyalásokra készül.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása