A magyar profi labdarúgás jelentős pénzügyi kihívások előtt áll, melyek nem elsősorban az állami támogatások csökkenéséből, hanem a kormányközeli vállalatok potenciális kivonulásából eredhetnek. Bár a közelmúltban sikerült megállapodni az állami szereplőkkel a vagyoni értékű jogokról, a bevételek harmadával csökkentek, ami hosszú távon komoly hatással lehet a klubokra. Az idei szezonban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) még pótolja a kieső összeget, ám a jövőre nézve további forrásszűkülés várható, ami a NER-es cégek távozásával drámai méreteket ölthet.
A közelmúltban lezajlott tárgyalások eredményeként a hazai profi labdarúgás vagyoni értékű jogaiért, mint a közvetítési, marketing- és fogadási jogokért, összesen 15 milliárd forint folyik be az MLSZ-hez a jelenlegi szezonban. Ez az összeg jelentős visszaesést mutat a korábbi évekhez képest, amikor a bevételek 22-23 milliárd forintot tettek ki, ami durván egyharmados csökkenést jelent. A közvetítési jogokat a közmédia vásárolta meg 6 milliárd forintért, míg a marketing- és fogadási jogokért a Szerencsejáték Zrt. fizetett 3, illetve 6 milliárd forintot.
Az MLSZ főtitkára, Vági Márton szerint a szövetség 1,7 milliárd forinttal egészíti ki a sportszervezeteknek szánt pénzt, hogy enyhítse a több mint 50 érintett csapat bevételkiesését. Ennek köszönhetően az NB I-es csapatoknál átlagosan mintegy 10 százalékos, vagyis körülbelül 125 millió forintos bevételcsökkenés várható ebben az idényben. Az NB II-es klubok esetében azonban drasztikusabb a visszaesés, átlagosan 400 millióról 225 millió forintra csökken a támogatás, ami jelentős különbséget jelent az előző egy-két évhez képest.
Az MLSZ központilag értékesíti a vagyoni értékű jogokat, majd az ebből befolyó összeget szétosztja a labdarúgócsapatok között, legnagyobb részt az NB I-es, de az elmúlt években egyre nagyobb mértékben az NB II-es együttesek között is. A korábbi években az MTVA-val kötött, 2021-es szerződés idényenként 9,8 milliárd forintról szólt, amely az inflációval növekedve 2025-re közel 13 milliárd forintra emelkedett. A Szerencsejáték Zrt. is nagyobb összegeket fizetett korábban; az előző idényben például 7 milliárdot a marketingjogokért, a mostani 6 milliárd helyett.
Vági Márton kiemelte, hogy az MLSZ tudatosan közelítette egymáshoz az első- és másodosztályú támogatásokat, aminek eredményeként az NB II-es csapatok esetében négy év alatt megduplázódott az egy csapatra jutó összeg. Ez a trend most megfordul, de a főtitkár szerint a jelenlegi 225 millió forint még mindig több, mint a 2020-as évek elején, és meghaladja azt, amit a klubok a szolidaritási elv nélkül kaphatnának, mely a másodosztály, valamint a női és futsal szakág felé csoportosít át forrásokat.
Bár a vagyoni értékű jogokból származó bevétel drasztikusan csökkent, az MLSZ idei 1,7 milliárd forintos pótlása miatt az NB I-es csapatoknál egyelőre nem kell összeomlástól tartani. Ez a bevételi forrás különösen a kisebb klubok számára létfontosságú, ahol az előző szezonban a nyilvános beszámolókból becsülhető adatok szerint a bevételek több mint 40 százaléka az MLSZ által szétosztott pénzből származott. Ilyen csapatok voltak például a Paks, a Nyíregyháza és a Kisvárda, de az első osztálytól időközben búcsúzó Kazincbarcika esetében még magasabb volt ez az arány.
A jelenlegi helyzet azonban csak egy év haladékot jelent az élvonalbeli csapatok számára, akiknek fel kell készülniük a jövőbeni, várhatóan még nagyobb mértékű bevételcsökkenésre.
A következő években a hazai profi labdarúgás forrásainak további szűkülése prognosztizálható. Jövőre az MLSZ várhatóan már nem fogja pótolni a kieső bevételeket, ami önmagában is 1,7 milliárd forintos hiányt jelenthet az NB I büdzséjében. A mostani egyéves szerződések lejárta után, a 2027-es újratárgyalások során a kormányzati nagyvonalúság is csökkenhet, mivel a szakértők nem várnak hasonlóan bőkezű támogatást.
Piaci szereplők szerint a közvetítési jogok jelenlegi 6 milliárd forintos ára is több, mint amennyit azok ténylegesen érnek, és a jövőben további csökkenés várható. Vági Márton ugyanakkor részben vitatta ezeket az előrejelzéseket, rámutatva, hogy a közvélemény által közvetítési jogként emlegetett csomag valójában több elemet tartalmaz, és valós piaci értékét külső szakértők is felmérték nemzetközi benchmarkok alapján. A legnagyobb veszélyt azonban nem az állami szereplők fokozatos kivonulása, hanem a kormányközeli, járadékvadász cégek, az úgynevezett NER-es oligarchák esetleges távozása jelenti, ami tízmilliárdos nagyságrendű forráskiesést okozhat a profi futballban, és potenciálisan bedöntheti azt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása