Hankó Balázs volt kulturális államtitkár egy interjúban beszélt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli 17 milliárd forintos botrányról, valamint az őt ért kritikákról és félelmeiről. Kijelentette, hogy a kormányok számára természetes, hogy a saját értékrendjüket képviselő kulturális szereplőket támogatják. Hankó a családját is felkészíti az általa „meghurcoltatásnak” nevezett időszakra.
Hankó Balázs a Demokrata című lapnak adott interjúban fejtette ki álláspontját az NKA-ügy kapcsán. Elmondása szerint több közéleti személyiség, köztük Magyar Péter, Tarr Zoltán, Nagy Ervin és Molnár Áron is a bebörtönzését szorgalmazta. Aggodalmát fejezte ki a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megalakulása miatt, melyről úgy véli, bizonyítékok nélkül is bárkit letartóztathat, ezt jakobinus szemléletnek nevezve.
Az egykori államtitkár állítja, hogy a 17 milliárd forint kiosztása teljes mértékben törvényes volt. A Fásy Ádám dokumentumfilmjével kapcsolatos letartóztatásokról szólva nem említette a költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználás gyanúját. Hankó elutasította a tiltott kampányfinanszírozás vádját, azzal érvelve, hogy a támogatott programok időben szétszórtan valósultak meg, vagy éppen nem is valósultak meg.
Hankó szerint a folyamatban lévő eljárás célja a polgári, keresztény és nemzeti oldalhoz tartozó civil szervezetek és kulturális szereplők elrettentése. Úgy véli, egy nemzetközi NGO-hálózatok által koordinált új rendszert akarnak kiépíteni. Kifejezte empátiáját a letartóztatott kollégái iránt, akik szerinte „rettenetes körülmények között” voltak börtönben.
Az interjú apropóját az NKA 17 milliárd forintos botránya adta, amelyben már több letartóztatás is történt. A vádak szerint a Fidesz a Nemzeti Kulturális Alap pénzét a párt holdudvarába tartozó személyek és cégek támogatására használta fel a választások előtt. A legutóbbi letartóztatások a Fásy Ádámról szóló, állítólagosan túlárazott dokumentumfilm készítőihez köthetők.
Ebben az ügyben a gyanú szerint fiktív számlákkal próbálták igazolni nem létező művek elkészítését. Két személlyel szemben költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználás megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás. Hankó Balázs az interjúban nyilvánosan próbált tisztázni magát az ügyben.
Hankó szerint teljesen természetes, hogy egy kormányzat a saját értékrendjét képviselő kulturális szereplőket támogatja. Hozzátette, hogy az ilyen döntéseket a nyugati világban is gyakran kísérik heves politikai viták. Ezt a demokrácia sajátosságának tartja, ám elfogadhatatlannak nevezte, hogy a politikai vitát a bebörtönzésével akarják lezárni magas szintű politikai szereplők.
Az ügy rávilágít a kulturális támogatások elosztásának politikai dimenzióira és a kormányzati befolyás kérdésére. Hankó Balázs kijelentései, melyek szerint a „helyes értékrendű” szereplők támogatása természetes, felvetik a kulturális pluralizmus és a pártatlan finanszírozás alapelveinek kérdését. A letartóztatások és a folyamatban lévő eljárások súlyos vádakat fogalmaznak meg a közpénzek felhasználásával kapcsolatban.
A volt államtitkár által megfogalmazott félelmek a „meghurcoltatásról” és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működéséről a politikai ellenfelekkel szembeni fellépés lehetséges eszközeire utalnak. Az ügy kihatással lehet a civil szervezetek és kulturális intézmények jövőbeni működésére és függetlenségére. Hankó álláspontja az eljárás céljairól, miszerint az a polgári oldal elrettentésére és egy új rendszer kiépítésére irányul, a politikai küzdelem mélyebb rétegeit mutatja be.
Hankó Balázs az interjúban kitért a „kekva-törvény” néven emlegetett jogszabályra is, amely az egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjainak kinevezését szabályozza. Elmondása szerint a kormány önkényesen nevez ki kuratóriumi tagokat, figyelmen kívül hagyva az egyetemek szenátusának véleményét. Ezt az intézményi autonómia felszámolásaként értelmezi, példaként említve a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetét.
A volt államtitkár kijelentései, miszerint felkészíti családját a „meghurcoltatás következő állomására”, a személyes érintettség és a politikai nyomás érzését tükrözik. Az NKA-ügyben zajló vizsgálatok és a kapcsolódó letartóztatások várhatóan tovább folytatódnak. Az ügy hosszú távon befolyásolhatja a kulturális szféra finanszírozási gyakorlatát és a politikai felelősségvállalás megítélését.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása