Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a közelmúltban kifejtette álláspontját a magyar politikai helyzetről, hangsúlyozva, hogy szerinte megkezdődött Magyarország visszagyarmatosítása. A Fidesz vezetője a Tisza Pártot egy újkommunista kormányként jellemezte, amelynek célja a nemzeti szuverenitás felszámolása.
Orbán Viktor egy úgynevezett Tisza-Brüsszel-paktum létezését feltételezi, amelynek értelmében a Tisza Párt vállalja a magyar nemzeti szuverenista erők felszámolását, majd a magyar gazdaság átadását Brüsszelnek. Cserébe Brüsszel segítené a Tisza Pártot hatalmon maradni. A választási kampány kapcsán a miniszterelnök szerint német, francia és angol titkosszolgálatok is jelentős szerepet játszottak, melynek következtében szivároghatott ki a külügyminiszter és orosz kollégájának telefonbeszélgetése.
A korrupciós vádakra reagálva Orbán Viktor kijelentette, hogy az általa ismert ügyek mind szabályszerűek és célszerűek voltak. Kiemelt kampánytéma volt a gödi akkumulátorgyár helyzete, amellyel kapcsolatban az egykori kormányfő megjegyezte, hogy a sajtóban megjelent hírek a gödiek mindennapos haláláról a választások után hamisnak bizonyultak. Hasonlóképpen, a „Zsolti bácsi” ügyről szóló állítások sem voltak igazak a miniszterelnök szerint.
Orbán Viktor álláspontja szerint a Tisza Párt egy agresszív, radikális, újkommunista kormányt képvisel, amely nem ismeri a saját korlátait, és ezt önkénynek nevezte. A jobboldali szavazók körében sokan félnek ettől a helyzettől. A Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a jobboldal feladata a saját szavazóinak mozgósítása és velük való párbeszéd az újkommunista rendszerről és az önkényről, amelyet a Tisza Párt épít.
Ezzel összefüggésben hozta szóba Bús Balázs ellenzéki pártelnök esetét, akit politikai fogolynak nevezett, és feltette a kérdést, mit keres a Csillagbörtönben a legsúlyosabb köztörvényesek között. Orbán szerint a Tisza Párt nem tőlük, hanem a saját szavazóitól fél, attól, hogy a nép rájön a valós helyzetre. Hozzátette, hogy ezt a kormányt a magyar emberek hozták létre, és ők is fogják eltakarítani, utalva arra, hogy a jobboldalnak addig kell magával foglalkoznia, amíg nincs elégedetlenség a Tisza-kormány irányába.
A volt miniszterelnök az új ÁVH-ról, egy vagyonvisszaszerzési hivatalról is beszélt, és világossá tette, hogy aki ebben a hivatalban munkát vállal, döntéseket hoz, vagy eljárásokban vesz részt, az nem tudja elkerülni a felelősségre vonást, amikor a jogállamot helyreállítják. Orbán Viktor szerint az önkényt nem szabad eltűrni, azzal szemben harcolni kell. Ez a kijelentés aláhúzza a jogállamiság és az egyéni felelősség fontosságát a jövőbeni politikai elszámoltatás szempontjából.
A Fidesz elnöke kiemelte, hogy a jobboldalnak csak akkor van esélye a győzelemre, ha egységes marad. Három alapvető értékben látta a jobboldal konszenzusát: a haza szuverenitása, a szabadság mint az élet alapvető feltétele, valamint az ősöktől kapott hagyomány és örökség, mint a jövő építésének alapja. Ezek az elvek képezik a jobboldali politikai gondolkodás és cselekvés sarokköveit Orbán Viktor értelmezésében.
Orbán Viktor kijelentései a magyar politikai élet polarizációját és a közelgő időszakban várható politikai küzdelmek irányát vetítik előre. A jobboldal számára kitűzött feladat, a szavazók felvilágosítása az „újkommunista rendszerről” és az „önkényről” egyértelműen a politikai diskurzus élesítését célozza. A „Tisza-Brüsszel-paktum” és a külföldi titkosszolgálatok feltételezett szerepének hangsúlyozása a nemzeti szuverenitás védelmének retorikáját erősíti.
Az új ÁVH-val kapcsolatos figyelmeztetés súlyos következményekkel járhat a közigazgatásban dolgozók számára, és a jogállamiság helyreállításának ígérete a jövőbeni politikai elszámoltatásra utal. A jobboldali egység és az alapvető értékekhez való ragaszkodás kiemelése a jövőbeni választási stratégiák alapját képezheti, miközben a kormány leváltásának lehetőségét az emberek elégedetlenségéhez köti.