Zsiday Viktor befektetési szakember blogbejegyzésében fejtette ki markáns véleményét a kormányzat frissen bejelentett, havi 5000 forintos dízeltámogatásáról. A szakember egyértelműen károsnak és elítélendőnek nevezte az intézkedést, kiemelve annak paternalista és populista jellegét. Érvelése szerint a döntés gazdasági és morális szempontból is kifogásolható, mivel valós krízishelyzet hiányában csoportosít át forrásokat.
A kormány friss döntése értelmében a dízelautó-tulajdonosok havi 5000 forintos támogatásban részesülnek. Ez az intézkedés a miniszterelnök által bejelentett, üzemanyagárakat érintő lépések részét képezi.
Zsiday Viktor meglátása szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társadalom többi része, így a gyalogosok, kerékpárosok, tömegközlekedők és benzines autót használók megadóztatása történik. A befektetési szakember szerint ha ezt a támogatást úgy kommunikálták volna, hogy a dízelautósok kedvéért adót vetnek ki a dízellel nem rendelkezőkre, jogosan robbant volna ki hatalmas közfelháborodás.
A magyar társadalom hajlamos az államra egyfajta kívülálló, gondoskodó entitásként tekinteni. Ez a szemlélet elfeledteti azt az alapvető tényt, hogy az állami kasszát az adófizetők töltik meg. Amikor a kormány pénzt oszt egy bizonyos csoportnak, az szükségszerűen másoktól kerül elvonásra, hiszen az államnak nincsenek saját forrásai.
Zsiday Viktor hangsúlyozza, hogy az intézkedés társadalmi hatása különösen visszás. Az autótulajdonosok átlagosan jobb anyagi helyzetben vannak, mint azok, akik nem engedhetnek meg maguknak gépjárművet. Ezért a kormány a szegényebb rétegektől von el forrásokat, hogy a jómódúbbakat támogassa, ami ellentmond a társadalmi igazságosság elvének.
Zsiday szerint a modern piaci gazdaságokban az állami beavatkozásnak helye van, de csak szigorú feltételek mellett. Támogatásokra és ársapkákra akkor van szükség, ha extrém, előre nem látható és hirtelen árváltozások sodornak széles rétegeket önhibájukon kívül lehetetlen helyzetbe. Ezek a helyzetek veszélyeztethetik az ország makrogazdasági stabilitását, és indokolttá tehetik a kormányzati fellépést.
Példaként említette a 2008 utáni svájcifrank-válságot, amikor sok devizahiteles került nehéz helyzetbe. Hasonlóan indokolt eset volt a 2021–2022-es globális gázárrobbanás, amely jelentős terhet rótt a háztartásokra és a vállalkozásokra. Ezekben az esetekben a széles rétegeket érintő, előre nem látható sokk indokolta az állami beavatkozást.
A befektetési szakember álláspontja szerint a jelenlegi üzemanyag-drágulás nem közelíti meg ezeket a kritériumokat. Nem tekinthető sem kirívó, sem kezelhetetlen válságnak, amely indokolná a társadalom más csoportjainak terhelését. Semmi nem indokolja, hogy egy önkényesen kiválasztott réteg megsegítése miatt a közösség más tagjai fizessék meg az árát.
Zsiday Viktor véleménye szerint ez a döntés kizárólag az atyáskodó, populista politikai irányvonalat erősíti. Ez a megközelítés társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt károsnak minősül, mivel torzítja a piaci mechanizmusokat és növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az intézkedés nem egy valós krízisre adott racionális válasz, hanem egy olyan lépés, amely mélyíti a paternalista államfelfogást.
A befektetési szakember szerint az államnak nem az a feladata, hogy indokolatlanul avatkozzon be a gazdaságba. Különösen nem olyan módon, amely a közpénzeket a tehetősebbek felé csoportosítja át, miközben a kevésbé jómódúak terheit növeli. Az ilyen jellegű intézkedések hosszú távon alááshatják a gazdasági stabilitást és a társadalmi kohéziót.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása