Skócia, Észak-Írország és Wales vezetői történelmi jelentőségű találkozóra gyűltek össze Cardiffban, ahol a függetlenségi népszavazások előkészítéséről tárgyaltak. A megbeszélések célja egy olyan memorandum aláírása, amelyben követelik a brit kormánytól a referendumok kiírásának engedélyezését. Ez az esemény különösen figyelemre méltó, mivel az Egyesült Királyság Anglián kívüli három országában jelenleg is függetlenségpárti kormányok vannak hivatalban.
A hétfői cardiffi csúcstalálkozón John Swinney skót, Michelle O'Neill északír és Rhun ap Iorwerth walesi kormányfő írta alá a nyilatkozatot. Ebben a dokumentumban egyértelműen megfogalmazzák azt az igényt, hogy a londoni kormány tegye lehetővé a függetlenségi referendumok megtartását országaikban. John Swinney skót miniszterelnök a találkozót megelőző vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom, amikor mindhárom régiót függetlenségpárti vezető irányítja.
Swinney szerint ez a helyzet egyértelműen jelzi, hogy a jelenlegi államforma fenntarthatatlanná vált. A skót kormányfő úgy véli, Londonnak fel kell készülnie az Egyesült Királyság esetleges megszűnése utáni időkre. Hozzátette, hogy Andy Burnham munkáspárti brit miniszterelnöknek szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy az Egyesült Királyság utolsó miniszterelnökeként vonul be a történelembe.
Az Egyesült Királyságot Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország alkotja. Skóciában a függetlenségről már 2014 szeptemberében tartottak népszavazást, ahol az elszakadást ellenzők 55,3 százalékos többséggel győztek. Azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum jelentősen megváltoztatta a helyzetet. Országos szinten a kilépéspártiak szűk, 51,89 százalékos többséget szereztek, míg a skótok 62 százaléka az Európai Unióban való bennmaradásra voksolt.
A Skót Nemzeti Párt (SNP), amely erőteljesen EU-párti, a májusi skóciai parlamenti választásokon immár ötödször alakíthatott kormányt. Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy Skócia egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az EU-ból, ezért elengedhetetlenné vált egy újabb függetlenségi népszavazás. A párt politikai céljai között szerepel, hogy függetlenségének elnyerése esetén Skócia önálló országként ismét belépjen az Európai Unióba.
Észak-Írországban a radikálisan britellenes és szintén EU-párti katolikus Sinn Féin 2022-ben került kormányra. A párt már a választások után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben kettéosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Ehhez a törekvéshez váratlan támogatást kapott Donald Trump amerikai elnöktől, aki félhivatalos írországi látogatásán kijelentette, hogy elkerülhetetlennek tartja és szeretné az ír sziget újbóli egyesülését.
Walesben, ahol a helyi törvényhozás, a Senedd 1999-es létrehozása óta mindig a Munkáspárt volt kormányon, a májusi parlamenti választások fordulópontot hoztak. Most először a függetlenségre törekvő balközép-nacionalista Plaid Cymru (Wales Pártja) szerezte meg a legnagyobb frakciót. Ennek eredményeként a párt vezetője, Rhun ap Iorwerth tölti be a walesi miniszterelnöki tisztséget, ami szintén a függetlenségi törekvések erősödését jelzi a régióban.
Ez a cardiffi csúcstalálkozó és a memorandum aláírása egyedülálló helyzetet teremt az Egyesült Királyság történetében. Először fordul elő, hogy az Anglián kívüli három alkotó ország mindegyikét függetlenségpárti kormányfő vezeti, akik összehangoltan lépnek fel a népszavazások kiírásáért. Ez jelentős nyomást gyakorol a londoni kormányra, amelynek eddig sikerült elhárítania az újabb referendumok iránti igényeket.
A függetlenségi mozgalmak erősödését nagymértékben befolyásolja a Brexit, különösen Skócia és Észak-Írország esetében. Mindkét régió lakossága többségében az EU-ban maradásra szavazott, és most az EU-ba való visszatérés lehetőségét látják a függetlenségben. Ez a tényező új lendületet ad a szeparatista törekvéseknek, és komplex kihívások elé állítja az Egyesült Királyság integritását.
A memorandum aláírása és a három vezető összehangolt fellépése új fejezetet nyithat az Egyesült Királyság jövőjével kapcsolatos vitákban. A londoni kormánynak reagálnia kell erre a példátlan egységre és a függetlenségi törekvések felerősödésére. A népszavazások kiírásának engedélyezése vagy elutasítása is komoly politikai következményekkel járhat.
Amennyiben a referendumok megvalósulnak és a függetlenségpártiak győznek, az az Egyesült Királyság felbomlásához vezethet, ami alapjaiban rajzolná át a brit politikai és gazdasági térképet. Skócia és Észak-Írország esetleges EU-csatlakozása további geopolitikai változásokat is eredményezhet. A helyzet alakulása kulcsfontosságú lesz a következő időszakban a brit államszerkezet szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása