A Tisza Párt bejelentette öt jelöltjét az Alkotmánybíróságba, akik között ismert és kevésbé ismert jogászok egyaránt szerepelnek. A javaslatok között van a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós, az MTA doktora, Chronowski Nóra, valamint Kovács András György kúriai tanácselnök bíró is. A párt célja, hogy a jelöltek minden jogterületet lefedjenek, és megfeleljenek a szakmai elvárásoknak.
A Tisza Párt öt jogászt terjesztett elő alkotmánybírónak: Ligeti Miklóst, Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a jelöltek nemcsak az Alaptörvény előírásainak, hanem minden szakmai követelménynek is megfelelnek. A párt figyelembe vette, hogy a jelöltek az alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, polgári jog és alapjogok területét is képviseljék. A jelöltek bizottsági meghallgatására hétfőn kerül sor, az Országgyűlés pedig kedden szavaz a kinevezésükről.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, korábban nagy nyilvánosságot kapott az NVVH elnöki posztjára való felvetése kapcsán. Az alkotmánybírói jelölése ismét jelentős érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Chronowski Nóra alkotmányjogász, az MTA doktora, korábban a magyar Alaptörvénnyel kapcsolatos kritikáiról és javaslatairól írt, többek között a Válasz Online-on. Kifejtette, hogy a jogállami helyreállításhoz szükség lehet az Alaptörvény egyes, szerinte egyenlő emberi méltóságot sértő vagy ideologikus szabályainak hatályon kívül helyezésére, például a hajléktalanság kriminalizálására vagy az „anya nő, az apa férfi” kitételre vonatkozóan.
Orosz Árpád Gábor polgári és európai jogi szakjogász, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, tavaly márciusban Semjén Zsolttól vehette át a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének polgári tagozatát. Pályafutása során közel négy évtizeden át végzett bírói tevékenységet, 2002-től a Bács-Kiskun megyei igazságszolgáltatást vezette, majd 2007 óta a Legfelsőbb Bíróságon ítélkezik. Szomora Zsolt, az SZTE jogi karának bűnügyi intézetének vezetője, a büntetőjog alkotmányos vonatkozásait kutatja, és oktatói munkája mellett intenzív szakmai kapcsolatokat ápol a gyakorló jogászi szférával.
Kovács András György kúriai tanácselnök bíró tavaly került a hírekbe, amikor Varga Zs. András, a Kúria elnöke felfüggesztette tisztségéből. A felfüggesztés oka Kovács kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdései, valamint egy konkrét ügyben képviselt jogi álláspontja volt. Később egy alkalmassági vizsgálat alkalmasnak nyilvánította, a fegyelmi eljárás nem állapított meg szabálysértést, és a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy Varga Zs. Andrásnak nem volt joga felfüggesztenie őt. A Kúria elnöke fellebbezett, de később visszavonta azt.
Az Alkotmánybíróság összetételének változása jelentős hatással lehet a magyar jogrendszerre és a jogállamiság működésére. A Tisza Párt jelölései új dinamikát hozhatnak a testületbe, amelynek korábbi működését gyakran kritizálták a kormányzati befolyás miatt. A Fidesz már jelezte, hogy bojkottálni fogja a bírák megválasztását, mert Alaptörvény-ellenesnek tartják Sulyok Tamás leváltását, valamint más bírák (Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán, Juhász Miklós) kiszorítását a 17. Alaptörvény-módosítás alapján. Hende Csaba korábbi miniszter is emiatt távozott az AB-ből, helyére Sonnenvend Pál érkezett.
Az Alkotmánybíróság hatásköreit és összetételét a Fidesz-kormány 2011-ben, a 98 százalékos különadó megsemmisítése után módosította. Ekkor vették el a testülettől a költségvetési és adókérdések vizsgálatának lehetőségét bizonyos feltételek mellett, és ekkor emelték fel a létszámot 15 főre. Az alkotmánybírói mandátumot 9-ről 12 évre hosszabbították, és eltörölték a 70 éves felső korhatárt, ami hozzájárult a kormánypárti többség kialakulásához. A testület hatásköreit később további jogszabályokkal is korlátozták, és az újonnan megnyílt helyekre jellemzően a kormányhoz közel álló személyeket választottak meg.
Az új alkotmánybírók megválasztása, amennyiben a kormánypárti kétharmad támogatja a jelölteket, potenciálisan befolyásolhatja az Alkotmánybíróság jövőbeli döntéshozatalát és függetlenségét. A Tisza Párt jelöltjeinek szakmai háttere és korábbi álláspontjai alapján feltételezhető, hogy a testületben sokszínűbb jogi nézőpontok jelenhetnek meg. Azonban a Fidesz bojkottja és a korábbi Alaptörvény-módosítások körüli viták továbbra is meghatározzák az Alkotmánybíróság körüli politikai diskurzust. A parlamenti szavazás eredménye kulcsfontosságú lesz abban, hogy milyen irányt vesz a testület a következő időszakban.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása