Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentése szerint a közeljövőben számos új büntetőfeljelentés várható az állami beruházások és szerződések átfogó felülvizsgálata eredményeként. A tárcavezető a Kossuth Rádióban adott interjúban közölte, hogy körülbelül egy tucat ügyben készülnek el a feljelentések. Ezek az esetek bár nem érik el a százmilliárd forintos nagyságrendet, több tízmilliárd forintos tételeket érintenek.
A miniszter kiemelte a P2M nevű cégcsoport egyik szerződését, ahol súlyos szabálytalanságokat tártak fel, így ez az ügy is a készülő feljelentések között szerepel. Részleteket egyelőre nem hozott nyilvánosságra az esettel kapcsolatban. A Gondosóra-program kapcsán már megtörtént a feljelentés, és elindult a nyomozás is, miután a program négy év alatt mintegy 100 milliárd forintos költségvetést emésztett fel. Tanács Zoltán szerint a programot a ráfordított összeg feléből, de akár harmadából vagy negyedéből is meg lehetett volna valósítani.
Egy másik jelentős összeget érintő ügyként az e-ingatlanprojektet említette a miniszter. Erre a fejlesztésre mintegy 22–23 milliárd forintot költöttek, azonban a rendszerben egyetlen alapmodulon kívül lényegében nem voltak működő, valódi modulok. Tanács állítása szerint emiatt a fejlesztést gyakorlatilag elölről kellett kezdeni, és ebben az ügyben is feljelentés készül. Ígéretet tett arra, hogy az e-ingatlanprojekt hátteréről később részletesebben is beszámolnak a nyilvánosságnak.
A P2M Consulting és a P2M Informatika korábban számos jelentős állami megbízást nyert el. A HVG januári beszámolója szerint a két vállalkozás néhány év alatt több tízmilliárd forintos állami keretszerződésekhez jutott, miközben korábbi árbevételük ennek csupán töredéke volt. Első nagy állami keretmegállapodásukat 2020 végén kötötték meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal, nettó 30 milliárd forintos keretösszeggel, amelyet 2025-ben egy újabb, nettó 25 milliárd forintos keretszerződés követett.
A portál számításai alapján az elmúlt négy és fél évben több mint 18 milliárd forint értékben kaptak konkrét megbízásokat állami, illetve állami tulajdonú szervezetektől. A P2M-cégek növekedésében az állami megrendelések játszottak meghatározó szerepet, hiszen a P2M Informatika árbevétele néhány év alatt 108 millió forintról 4,35 milliárd forintra emelkedett. A P2M Consulting árbevétele az évi mintegy 80 millió forintos szintről közel 1,7 milliárdra nőtt. A bevételek jelentős részét alvállalkozókhoz továbbították, és a tulajdonosi, valamint üzleti kapcsolatok között Szabad Tamás neve is felmerült. A HVG több ponton a NER-es üzleti körökhöz, illetve Balásy Gyula érdekeltségeihez kapcsolta a szereplőket.
A Gondosóra-program, amelynek ügyében már elindult a nyomozás, a rászorulók távfelügyeletét célozta meg. A program költségei azonban rendkívül magasnak bizonyultak a miniszter szerint, aki úgy véli, sokkal hatékonyabban is meg lehetett volna valósítani. Az e-ingatlanprojekt célja az ingatlanügyek digitalizációja lett volna, de a jelentős ráfordítás ellenére a rendszer funkcionalitása elmaradt a várttól, ami miatt a fejlesztést gyakorlatilag újra kellett kezdeni.
Az állami szerződések felülvizsgálata és az ebből fakadó feljelentések rávilágítanak a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és hatékonyságára vonatkozó aggodalmakra. A több tízmilliárd forintos tételekben megnyilvánuló szabálytalanságok gyanúja komoly kérdéseket vet fel a beszerzési eljárások és a projektek menedzselésének minőségével kapcsolatban. Az ilyen esetek alááshatják a közbizalmat és rontják az államigazgatás integritásáról alkotott képet.
A miniszter említést tett a 4iG cégcsoportról is, amelynek jelenleg mintegy 200 milliárd forint értékű élő informatikai szerződésállománya van az állammal. Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy ezek egy része olyan informatikai rendszerekhez kapcsolódik, amelyek nélkülözhetetlenek az állam folyamatos működéséhez. Emiatt nem függesztik fel automatikusan az összes kifizetést, azonban ahol konkrét szabálytalanság gyanúja merül fel, ott intézkedéseket tesznek. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy a kormányzat igyekszik egyensúlyt teremteni a működőképesség fenntartása és a feltárt problémák orvoslása között.
A várható büntetőfeljelentések és az ezeket követő jogi eljárások kulcsfontosságúak lesznek a feltárt szabálytalanságok tisztázásában és az esetleges felelősségre vonásban. Az ügyek kimenetele jelentős hatással lehet a jövőbeli állami beszerzésekre és projektek ellenőrzési mechanizmusaira. A miniszter ígérete az e-ingatlanprojekt részletesebb bemutatására is azt jelzi, hogy a kormányzat nyitottabb kommunikációra törekszik a problémás ügyekben.
A tárcavezető az interjúban kitért a kormány kutatás-fejlesztési terveire is. Jelenleg Magyarország GDP-arányosan mintegy 1,3 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, amelyet a következő négy évben 2 százalék közelébe emelnének. Hosszabb távon pedig a 3 százalékos szint elérése a cél, amely az Európai Unió által meghatározott célkitűzéshez igazodik. Ez a jövőbe mutató stratégia a gazdaság versenyképességének növelését célozza, miközben a múltbeli problémák rendezése is folyamatban van.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása