Martí Zoltán újságíró és médiaszakember, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) jelöltje visszavonta pályázatát a Független Közmédia Testület tagsági pozíciójára. A döntést azzal indokolta, hogy nem kíván politikai viták középpontjába kerülni, miután a kormánypárt nem jelezte támogatását a jelöléséhez.
Martí Zoltán csütörtökön juttatta el közleményét az MTI-hez, amelyben kifejtette, hogy a kialakult helyzetben nem látja értelmét jelölése fenntartásának. Kijelentette, hogy nem szeretne „politikai perpatvarok középpontjába kerülni”, sem pedig „előre eldöntött bizottsági ülések bohózatba illő szereplője lenni”. Az újságíró szomorúan vette tudomásul a művelődési bizottság kormánypárti tagjainak álláspontját, melyet szakmailag megalapozatlannak, és a szokásjoggal ellentétesnek tart.
A jelölt elmondása szerint az egyetlen kifogás személyével szemben az volt, hogy korábban a közmédiában dolgozott. Martí Zoltán nehezen érthetőnek nevezte, hogy ha a testületbe nem jelölhető olyan személy, aki korábban a közmédiánál tevékenykedett, akkor ezt miért nem rögzítették a testület létrehozásakor. Amennyiben pedig ez nem jelent akadályt, úgy kérdéseket vet fel a mostani döntés indoka.
A Független Közmédia Testület feladata a közszolgálati média működésének felügyelete. A kilencfős testületből hat helyet már szeptember 8-án betöltött az Országgyűlés, a szakmai szervezetek és a kormányoldal által javasolt szakemberek megválasztásával. Ekkor döntöttek arról is, hogy Bayer Judit tölti be a grémium elnöki tisztségét.
A testület fennmaradó három tagját az ellenzéki frakciók jelölhették volna. Azonban a parlamenti művelődési bizottság két fordulóban sem támogatta Martí Zoltán jelölését. Hasonlóan járt a Fidesz által javasolt Siklósi Beatrix televíziós és rádiós szakember, valamint a Mi Hazánk által jelölt Moys Zoltán médiaszakember, a Hazajáró című műsor létrehozója is.
Radnai Márk (Tisza Párt), a művelődési bizottság alelnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a „felkészült, hiteles, szakmailag és emberileg alkalmas” személyeket fogja támogatni a testületbe. Hozzátette, amennyiben az ellenzék nem javasol ilyen jelölteket, a fennmaradó helyeket médiaszakmai szervezetek jelöltjeivel töltik fel.
Martí Zoltán korábbi szakmai pályafutása is rávilágít a jelölése körüli viták hátterére. Tizenegy és fél évet töltött a közmédiában, 2024-től másfél éven keresztül az MTVA online igazgatójaként tevékenykedett, emellett a „48 perc” című műsor házigazdája volt. A 777 keresztény köz- és hitéleti blog alapító-főszerkesztőjeként is arra törekedett, hogy független és értékrendjének megfelelő műsorpolitikát folytasson.
Online igazgatóként például kötelezővé tette a cikkek szerzőinek feltüntetését a hirado.hu-n, törölte a bulvár tartalmakat, és sokkal szélesebb körű megszólalókat hívott meg a műsorokba. Interjúkat készített többek között Márki-Zay Péterrel és Karácsony Gergellyel, valamint számos ellenzéki politikussal a DK-ból, az Együttből és a Párbeszédből. A Tisza Párt képviselőit is meghívta, ők azonban nem éltek a lehetőséggel. Érdekesség, hogy amikor Gulyás Gergely miniszterrel készített interjút a „48 perc” című műsorban, a Magyar Távirati Iroda akkori egyik vezetője a pletykák szerint nem szemlézte az anyagot, mert túlságosan kritikusnak ítélte a feltett kérdéseket, annak ellenére, hogy Gulyás Gergely maga is megosztotta a beszélgetést a közösségi médiában. Martí Zoltán elmondása szerint az ellenzéki szakértők szívesen fogadták a meghívásait. Ezek a korábbi szakmai lépések és a függetlenségre való törekvés adhat magyarázatot arra, miért tekintették egyesek „túl függetlennek” vagy „túl kiegyensúlyozottnak” a közmédián belül, ami végül szakmai nézeteltérésekhez és távozásához vezetett.
A visszalépés tovább bonyolítja a Független Közmédia Testület teljes feltöltésének folyamatát, és rávilágít a jelölések körüli politikai és szakmai feszültségekre.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása