A Fidesz-frakció csütörtökön közleményben tudatta, hogy távol marad az új alkotmánybírák megválasztásától. A párt képviselőcsoportja a döntést azzal indokolta, hogy a választási eljárást a magyar alkotmányosság újabb megcsúfolásának tekinti. Álláspontjuk szerint jogtalanságból nem fakadhat jog, és egy jogellenes eljárásból nem születhet legitim alkotmánybíró-választás.
Ezzel a Fidesz egyértértelműen megkérdőjelezi a folyamat jogszerűségét és az annak eredményeként megválasztott bírák legitimitását.
A Fidesz-frakció szerint a Tisza Párt cselekedeteivel megtörte Magyarország alkotmányos rendjét. A közlemény kiemelte, hogy erőszakosan és az Alaptörvénnyel ellentétesen fosztották meg megbízatásától Sulyok Tamást köztársasági elnököt, valamint Polt Pétert, Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt és Juhász Miklóst alkotmánybírói tisztségüktől. A frakció szerint ezek a lépések súlyos következményekkel jártak: megszüntették a hatalmi ágak elválasztását, kiiktatták a fékek és ellensúlyok rendszerét, és felszámolták a jogállamiságot az országban.
Az így létrejött új politikai rendszert illegitimnek nevezik, amely véleményük szerint az Alaptörvény durva megsértésével jött létre, egyedüli célja pedig a hatalom kizárólagos birtoklása.
A Fidesz-frakció a közleményben azt is leszögezte, hogy a demokratikus jogállam helyreállítása után minden hozott döntést felülvizsgálnak. Addig is, a hatalmi önkénnyel szemben a parlamenten belül és kívül egyaránt minden békés eszközzel küzdeni fognak. Ez a kijelentés a párt hosszú távú stratégiájára utal, amely a jelenlegi politikai helyzetet átmenetinek tekinti, és a jövőben jogi és politikai úton kívánja orvosolni az általa vélt sérelmeket.
Érdemes megjegyezni, hogy a mostani bojkott a Fidesz-frakció negyedik hasonló lépése az elmúlt két hónapban. Korábban, július 17-én Bóka János, aki akkor még nem volt a Fidesz frakcióvezetője, egy panelbeszélgetésen az Indexnek még úgy nyilatkozott, hogy a szavazástól vagy a parlamenti munkától való távolmaradás kizárólag kivételes eszköz lehet. A frakció azonban azóta rendszeresen, szinte hetente alkalmazza ezt a módszert.
A korábbi bojkottok között szerepel, hogy a Fidesz nem vett részt az Alaptörvény 17. módosításának érdemi vitáján és zárószavazásán, miután 11 órás vita után bejelentették döntésüket. Ezt követte az új köztársasági elnök megválasztásában való távolmaradás.
Végül, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztási folyamatában sem vettek részt. A párt megállapítása szerint ezeknek a tiltakozásoknak eddig semmilyen érdemi hatása nem volt a politikai folyamatokra, ennek ellenére továbbra is kitartanak a bojkott politikája mellett.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása