Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 25. évfordulója alkalmából tartott beszédében kijelentette, hogy negyed évszázaddal ezelőtt mintha megállt volna az idő. Az akkori eseményekre reagálva Európa azonnal felismerte helyét, és az Egyesült Államok mellé állt, ezzel is demonstrálva a transzatlanti szövetség erejét és fontosságát.
Az uniós bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokat ért terrorista akció az ezredforduló egyik legmeghatározóbb eseményének bizonyult. Ez a tragédia élesen rávilágított a nemzetközi szövetségek és a közös biztonsági rendszerek létfontosságú szerepére egy olyan világban, ahol a fenyegetések globális jelleget ölthetnek. Von der Leyen szavai szerint a támadás pillanatában Európa számára egyértelművé vált, hol a helye: az Egyesült Államok mellett. Az Atlanti-óceán két partján élő nemzetek egységesen cselekedtek, hogy megvédjék azokat az alapvető elveket, mint a szabadság és a demokrácia, amelyek mélyen összekötik őket.
Az elnök asszony rámutatott, hogy a merényletek elkövetőinek elsődleges célja a félelem terjesztése volt, messze túl New York, Virginia és Pennsylvania határain. A terroristák azt akarták elérni, hogy a rettegés globálisan eluralkodjon, és aláássa a nyitott társadalmak alapjait. Azonban huszonöt év távlatából visszatekintve megállapítható, hogy ez a szándék kudarcot vallott. A demokrácia bizonyította erejét és ellenállóképességét a terrorral szemben. A társadalmak megőrizték szabadságukat, és a terror ideológiája nem tudta uralma alá hajtani a világot, ami a kollektív ellenállás és az emberi szellem diadalát jelenti.
Von der Leyen kitért arra is, hogy a jelenlegi globális fenyegetések jellege átalakult. Ismét viharos geopolitikai időszakot élünk, amelyet a nagyhatalmi rivalizálás, fegyveres konfliktusok és az államok közötti feszültségek jellemeznek. Ez a változó környezet új kihívásokat támaszt a nemzetközi közösség elé. Ennek ellenére a szeptember 11-i eseményekből levont alapvető tanulságok ma is aktuálisak és érvényesek: krízishelyzetben kiemelten fontosak a szövetségek, az egység és a közösen vallott értékek védelme. Ezek az elvek képezik a stabilitás és a biztonság alapját a bizonytalan időkben is.
Az uniós bizottság elnöke megemlékezett arról is, hogy azon a helyen, ahol egykor a Világkereskedelmi Központ ikertornyai álltak, ma két hatalmas fénysugár tör az éjszakai new yorki ég felé. Ezek a fénysugarak nem csupán egy emlékmű részei, hanem szimbolikusan is szembeszállnak a feledéssel, megőrzik az áldozatok emlékét, akik oly sok országból érkeztek. Egyúttal arra is emlékeztetnek, hogy a fény még a legsötétebb időkben is képes diadalmaskodni, és a remény sosem hal meg teljesen.
A 2001. szeptember 11-i összehangolt terrortámadás-sorozatot az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat követte el. A merényletek során 19 terrorista mellett 2977 ember vesztette életét, akik 90 különböző ország állampolgárai voltak, ezzel is rávilágítva a tragédia globális hatására. E tragikus események közvetlen hatására az Egyesült Államok globális háborút hirdetett a terrorizmus ellen, amely jelentősen átalakította a nemzetközi biztonságpolitikát. Washington ezenfelül a NATO történetében először – és azóta is egyedülálló módon – aktiválta az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét. Ez a cikk kimondja, hogy amennyiben a szövetség bármely tagállamát fegyveres támadás éri, azt a NATO egészét ért támadásnak kell tekinteni, és minden tagállam köteles segítséget nyújtani, ezzel is megerősítve a szövetség kölcsönös védelmi elkötelezettségét.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása