A jemeni húszik váratlan villámoffenzívát hajtottak végre a Vörös-tenger partvidékén, melynek során elfoglalták Moha stratégiai kikötővárosát. Ez az esemény jelentős aggodalmakat keltett a globális energiaellátás biztonságával kapcsolatban, különösen a stratégiai fontosságú Báb el-Mandeb-szoros térségében zajló olajszállítások miatt. Jemeni kormányzati, iráni és regionális források szerint a támadás mögött az iráni Forradalmi Gárda közvetlen irányítása állt, ami tovább bonyolítja a regionális konfliktusokat.
A húszik váratlan támadását komoly előkészületek előzték meg, a jemeni kormányerők állítása szerint a Forradalmi Gárda hetekig tartó stratégiai egyeztetéseket követően vette át az offenzíva vezetését. A Tiháma nevű parti síkságon rakétatűzzel induló akció gyorsan Moha kikötőjének elfoglalásához vezetett, ami kulcsfontosságú pont a Vörös-tenger partján. Öt jemeni katonai forrás kommunikációs lehallgatásokra és elfogott húszi foglyok vallomásaira hivatkozva úgy véli, hogy az iráni műveletet Abdolrezá Sahláí, a Forradalmi Gárda Kudsz Erőinek magas rangú parancsnoka irányította.
Iráni források korábban megerősítették, hogy Sahláí az elmúlt években hosszabb időt töltött Jemenben, bár a konkrét vádakat egyelőre nem tudták független forrásból alátámasztani. Irán nyilvánosan tagadja, hogy katonai utasításokat adna a húsziknak, és hangsúlyozza, hogy nem tekint rájuk proxy erőkként. Egy iráni tisztviselő azonban elismerte, hogy Teherán több egyeztetést is folytatott szövetségeseivel, köztük a húszikkal, ami rávilágít a kapcsolatok mélységére.
Az említett iráni tisztviselő szerint Moha elfoglalása húszi döntés volt, amely azonban kedvező következményekkel járt Irán számára. Állítása szerint ez az esemény felfelé hajtotta az olajárakat, valamint hátrányos helyzetbe hozta az Egyesült Államokat és Szaúd-Arábiát a térségben. Két iráni forrás szerint Teherán a múlt héten arra utasította a húszikat, hogy fokozzák a Szaúd-Arábia elleni támadásokat, cserébe további finanszírozást, fegyvereket és vezető tiszteket ígérve, ami a támogatás mértékére utal.
Iráni források azt is állítják, hogy a Forradalmi Gárda a húszi területeket sújtó légi és tengeri zárlat ellenére is képes fegyvereket és személyzetet juttatni Jemenbe. A pontos szállítási módokat azonban nem részletezték, ami kérdéseket vet fel a zárlat hatékonyságával kapcsolatban. Ahmed Nági, a Nemzetközi Válságcsoport Jemen-szakértője Moha elfoglalását a háború jelentős mérföldkövének nevezte, kiemelve, hogy az offenzívát nem napok vagy hetek alatt készítették elő, hanem hosszú távú stratégia része volt.
Moha elfoglalásával a húszik megerősítették ellenőrzésüket a Báb el-Mandeb-szoros felett, amely kritikus tengeri útvonal a globális kereskedelem és energiaellátás szempontjából. Ezen útvonal megzavarása tovább szűkítheti a globális energiaellátást, különösen azután, hogy Irán a Hormuzi-szorost is blokád alá vonta a korábbi időszakban. A két stratégiai szoros együttes fenyegetettsége súlyos hatással lehet a nemzetközi olajpiacokra és az energiaárakra, destabilizálva a globális gazdaságot.
Az esemény geopolitikai jelentősége is kiemelkedő, mivel az iráni befolyás növekedését jelzi a térségben, és kihívást jelent az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia érdekei számára. Az olajárak emelkedése és a szállítási útvonalak bizonytalansága globális gazdasági következményekkel járhat, ami szélesebb körű nemzetközi aggodalmakat szül. A húszik előretörését Nági az Irántól közvetlenül vagy csempészhálózatokon keresztül szerzett új fegyvereknek, különösen a drónoknak tulajdonította, amelyek jelentősen megnövelték katonai képességeiket.
A jemeni kormány a húszi előrenyomulás megindulása után fokozott szaúdi légi támogatást kért, és légicsapásokat szorgalmazott a húszi törzsterületek, köztük Szanaa, valamint egyéb stratégiai célpontok, például olajraktárak ellen. Rijád azonban csak logisztikai, fegyverzeti és hírszerzési támogatást nyújtott, miközben korlátozott légicsapásait az északi frontokra, Dzsauf és Márib tartományra összpontosította, elkerülve a nagyobb eszkalációt.
Jemeni tisztviselők szerint Szaúd-Arábia tartott a húszikkal való nagymértékű eszkalációtól, félve a szaúdi területeket érő fokozott dróntámadásoktól, amelyek komoly károkat okozhatnának. Nági szerint bár a Tihámában korábban is előfordultak hirtelen előrenyomulások és visszavonulások, ezúttal kérdéses, hogy a szaúdi támogatású erők képesek lesznek-e visszaszorítani a húszikat megfelelő szaúdi légi fedezet hiányában. A helyzet további eszkalációja jelentős regionális és globális következményekkel járhat, fenntartva a bizonytalanságot a térségben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása