A Közgazdász-vándorgyűlésen tartott elemzői panelbeszélgetésen neves közgazdászok értékelték a magyar gazdaság jelenlegi állapotát és jövőbeli kilátásait. A szakértők egyöntetűen megállapították, hogy bár a gazdaságban érzékelhető a bizalom javulása, egyelőre nem történt meg a valódi gazdasági fordulat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar gazdaság olyan mértékű visszaesést élt meg, hogy újra meg kell tanulnia járni.
Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár, aki a beszélgetést felvezette, rámutatott, hogy a 2020 előtti időszak túlfűtött, unortodox gazdaságpolitikája, valamint az egyensúlyi szempontokat háttérbe szorító „fiskális alkoholizmus” súlyos válságsorozathoz vezetett, amelynek csúcspontja a 2022-es inflációs rekord volt. Az elmúlt évek fogyasztásvezérelt gazdaságpolitikája komoly versenyképességi problémákat okozott a magyar gazdaságnak.
Az elemzők különösen aggasztónak tartják a mintegy 40 százalékos reálfelértékelődést, amely jelentős kockázatot jelent az exportőrök számára. Oblath Gábor, a Kopint-Tárki Zrt. tudományos tanácsadója ábrákkal szemléltette, hogy a fajlagos bérköltség alapú reálárfolyam regionális összehasonlításban azt mutatja, Magyarország relatíve drágábbá vált, ami rontja az ország versenyképességét.
A tartós kilábaláshoz és a gazdasági növekedés újraindításához a szakértők több kulcsfontosságú területen látnak elengedhetetlen változásokat. Először is, a beruházások újraindítása szükséges, mivel azok csökkenése jelenleg lehangoló képet mutat. Másodszor, a vállalati termelékenység javítása elengedhetetlen.
A gazdasági növekedés kifulladásának fő oka az alacsony termelékenység, amely mögött az innováció és a tudástőke-felhalmozás elégtelen szintje, szerkezeti torzulások, valamint a bizonytalanság magas foka áll. Harmadsorban a költségvetési fegyelem helyreállítása kiemelt fontosságú, mivel az állam önmagára fordított kiadásai aránytalanul magasak.
A panelbeszélgetésen felmerült az euróbevezetés lehetősége is, mint egyfajta hitelességi horgony, amely segíthetné a gazdaság stabilizálását és a bizalom erősítését. Kármán András pénzügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség.
Oblath Gábor a kihívások mellett kedvező fejleményekre is felhívta a figyelmet. Megjegyezte, hogy az első félévben jelentősen javultak Magyarország cserearányai, ami azt jelenti, hogy a bruttó hazai reáljövedelem gyorsabban nőtt, mint a termelés (reál GDP). Emellett pozitívumként említette az uniós források megszerzését és a közpénz-lopási csatornák beszűkülését.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy a gazdaságpolitika hitelességének igazi próbája az őszi középtávú makropálya és a 2027-es költségvetés lesz. Ebben a dokumentumban már konkrét bizonyítékokra van szükség az ígéretek helyett, hogy a gazdaság valóban elindulhasson a tartós és fenntartható növekedés útján.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása