A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss előrejelzései szerint a globális szénfelhasználás idén történelmi csúcsot érhet el. Ez a növekedés jelentős visszalépést jelent a klímavédelmi célok szempontjából, melyeket számos ország a glasgow-i klímacsúcson fogalmazott meg. Az energiafogyasztás megugrása elsősorban a közel-keleti régióban zajló konfliktusokhoz köthető, amelyek destabilizálták a nemzetközi energiapiacokat.
A globális szénfogyasztás az előző évhez képest 1,2 százalékkal emelkedik idén, elérve ezzel egy új rekordot. Ennek hátterében az iráni háború áll, amelynek következtében Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost a hajóforgalom elől. Ez az útvonal kulcsfontosságú volt a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kereskedelmében, hiszen a világ LNG-szállítmányainak mintegy ötöde haladt át rajta.
A szoros lezárása súlyos fennakadásokat okozott az európai és ázsiai országok gázellátásában, amelyek nagymértékben függtek az ezen az útvonalon érkező importtól. A kieső földgázszállítmányok pótlására számos állam, köztük Kína, Japán, Dél-Korea és több európai ország, kénytelen volt fokozottabban támaszkodni a szénre. Ez azt jelenti, hogy a meglévő szénerőműveket intenzívebben üzemeltetik, vagy növelik a szénfelhasználást az energiamixben.
A helyzetet tovább súlyosbítja az idei El Niño-jelenség, amely különösen Vietnámban és Indiában okoz kihívásokat. Az El Niño egyszerre növeli a hűtési energiaigényt a melegebb időjárás miatt, miközben csökkenti a vízerőművek termelését az aszályosabb körülmények következtében. Ez a kettős hatás szintén a szénfelhasználás növelése felé tereli ezeket a gazdaságokat, tovább fokozva a globális keresletet.
A szén, bár a leginkább környezetszennyező fosszilis energiahordozó, továbbra is vonzó alternatívát jelent a válsághelyzetekben. Ennek oka, hogy bőségesen rendelkezésre áll világszerte, és viszonylag olcsón beszerezhető, ami stabilitást nyújthat a bizonytalan energiaellátási láncokban. A jelenlegi globális energiaválság rávilágít a fosszilis energiahordozóktól való függőség sebezhetőségére, különösen geopolitikai feszültségek idején.
Öt évvel ezelőtt, a glasgow-i klímacsúcson, szinte valamennyi ország elkötelezte magát a szénfelhasználás fokozatos visszaszorítása mellett. Azóta azonban a globális fogyasztás nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt. Ez a tendencia annak ellenére figyelhető meg, hogy a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, gyors ütemben bővülnek.
A megújulók gyors terjedése ellenére sem képesek teljes mértékben kielégíteni a folyamatosan növekvő villamosenergia-keresletet. Ez a hiányosság, különösen a gázellátásban bekövetkezett zavarokkal párosulva, arra kényszeríti az országokat, hogy rövid távon a szénhez forduljanak az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében. Dél-Koreában például a magas belföldi gázárak miatt idén várhatóan mintegy 6 százalékkal nő a szénfogyasztás.
A rekordszintű szénfelhasználás súlyos visszalépést jelent a globális klímavédelmi erőfeszítések szempontjából. A szén elégetése során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz és annak káros hatásaihoz. A glasgow-i vállalások ellenére tapasztalt növekedés rávilágít arra, hogy a gazdasági és geopolitikai stabilitás gyakran felülírja a hosszú távú környezetvédelmi célokat.
Az Egyesült Államok azonban kivételt képez e globális trend alól, ahol a szénfogyasztás idén várhatóan mintegy 7 százalékkal csökken. Ennek oka az olcsó belföldi földgáz bőséges elérhetősége, valamint a nap- és szélenergia gyors térnyerése az energiamixben. Az amerikai példa azt mutatja, hogy a megújulók és a viszonylag tiszta fosszilis energiahordozók kombinációja képes kiszorítani a szenet még olyan politikai törekvések ellenére is, mint a korábbi kormányzat szénerőművek üzemben tartására vonatkozó rendeletei.
Az Egyesült Államok energiafüggetlensége, különösen a globális gázkereskedelemtől való viszonylagos elkülönültsége, lehetővé teszi számára, hogy kevésbé érezze meg a Hormuzi-szoros lezárásának hatásait. Ez a stratégiai előny aláhúzza a diverzifikált és belföldi energiaforrásokra épülő energiamix fontosságát a globális piaci zavarokkal szembeni ellenállóképesség szempontjából.
Az IEA előrejelzései szerint a globális szénkereslet jövő évi alakulása nagymértékben függ a közel-keleti helyzet további fejleményeitől. Amennyiben a Hormuzi-szoroson keresztül történő cseppfolyósított földgázszállítások újraindulnak, és a gázárak visszatérnek a háború előtti szintre, a globális szénfelhasználás 2027-ben várhatóan csökkenhet. Ez enyhíthetné a klímavédelmi nyomást és lehetővé tenné a környezetbarátabb energiaforrások nagyobb arányú térnyerését.
Ellenkező esetben, ha a konfliktus elhúzódik, vagy a gázszállítások továbbra is akadoznak, a szénkereslet tovább emelkedhet. Ez komoly kihívások elé állítaná a nemzetközi közösséget a klímavédelmi célok elérésében, és hosszú távon súlyosbíthatná az éghajlatváltozás hatásait. A jelenlegi helyzet rávilágít a geopolitikai stabilitás és az energiabiztonság közötti szoros összefüggésre, valamint arra, hogy a globális események milyen gyorsan képesek felülírni a környezetvédelmi prioritásokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása