A svájci hírszerzés (NDB) csütörtökön nyilvánosságra hozta Josef Mengelével, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosával kapcsolatos, korábban titkosított dokumentumokat. Az iratok megnyitására egy történész bírósági úton vívott harcát követően került sor, miután a hatóságok az év elején még megtagadták a betekintést a fél évszázados titkokba. Ez a lépés jelentős előrelépést jelent a náci háborús bűnös utáni kutatásban és a történelmi tények feltárásában.
Az NDB elődszervezete által összeállított, és 2001 óta a szövetségi levéltárban őrzött Mengele-aktákat a kutatók eddig nem tanulmányozhatták. A hírszerzés legutóbb idén februárban is a 2071-ig érvényes titkosítási időszakra hivatkozva utasította el az aktákba való betekintésre vonatkozó kérelmeket. Gérard Wettstein, aki a náci háborús bűnös életét kutatja, azonban nem adta fel.
A történész a svájci szövetségi közigazgatási bírósághoz fordult, és sikeresen fellebbezett a hatóságok döntése ellen, ezzel elérve a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát.
A most hozzáférhetővé vált iratok között újságcikkek és rendőrségi jelentések egyaránt megtalálhatók, bár helyenként kitakarásokkal. Ezekből a feljegyzésekből kiderül, hogy a svájci hatóságokhoz több bejelentés is érkezett, melyek szerint Mengele Németországból való menekülése után Svájcban bujkálhatott, vagy álnéven próbált meg beutazni az alpesi országba. A dokumentumok emellett számos utalást tartalmaznak arra vonatkozóan is, hogy Mengele esetlegesen Írországban, Argentínában vagy Chilében tartózkodott a háború utáni időszakban.
Az akták egy feljegyzése szerint 1964-ben egy magát diáknak kiadó izraeli kém is Svájcban járt, kifejezetten azzal a céllal, hogy Mengele nyomára bukkanjon. Ez is mutatja a nemzetközi érdeklődést és a háborús bűnös felkutatására irányuló erőfeszítéseket. Az illetékes védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a nyilvánosságra hozott dokumentumokban kizárólag a törvény által védett adatokat tették olvashatatlanná.
Ezek a kitakarások az egykori és jelenlegi hivatalos munkatársak, valamint harmadik személyek személyes adatait, továbbá a forrásvédelem alá eső információkat érintik, biztosítva ezzel a magánszféra és a hírszerzési módszerek védelmét.
Josef Mengele a második világháború idején vált hírhedtté az auschwitzi haláltáborban végzett kegyetlen emberkísérletei miatt, melyekért az "auschwitzi halálangyal" nevet kapta. A háború befejezése után Dél-Amerikába menekült, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást. Hosszú bujkálás után végül 1979-ben Brazíliában, a tengerbe fulladva érte a halál.
Az újonnan nyilvánosságra hozott svájci akták hozzájárulnak a történelmi kép teljessé tételéhez és a náci bűnösök utáni hajsza részleteinek megértéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása