A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett, melynek legfontosabb kérdéseit a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen vitatták meg.
Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter is hasonló problémákra mutatott rá, kiemelve a tartós növekedéshez elengedhetetlen feltételeket.
Ezek között szerepel a rendezett költségvetés, az alacsony infláció és a fokozott termelékenység, melyek egyben az euró bevezetésének előfeltételei is.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem gyors, hanem sikeres eurócsatlakozásra van szüksége, ami alapos felkészülést igényel.
Kármán András pénzügyminiszter a költségvetés felől közelítve diagnosztizálta a gazdaság állapotát, megállapítva, hogy az ország növekedési modellje kifulladt.
Rámutatott a régiós versenytársaktól elmaradó termelékenységre és a tartósan magas költségvetési hiányra.
A kormány célja a deficit visszaszorítása és a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása, melynek központi eleme a bizalom újjáépítése.
A pénzügyminiszter szerint a bizalom mint láthatatlan tőke elengedhetetlen az olcsóbb állami és vállalati finanszírozáshoz, ami végső soron a növekedés egyik alapfeltétele.
Az euró bevezetése számos előnnyel járhat, mint például az alacsonyabb finanszírozási költségek, az árfolyamkockázat megszűnése és a mélyebb gazdasági integráció.
Cserébe azonban az ország lemond az önálló monetáris politika lehetőségéről, ami komoly gazdaságpolitikai döntést jelent.
A Tisza-kormány hivatalos vállalása szerint 2030-ig megteremtik az euró bevezetésének feltételeit, ami egy szigorú politikai ciklus vizsgája lesz.
A közös valuta bevezetése önmagában nem oldja meg a szerkezeti problémákat, és a költségvetési egyensúly helyreállítása sem merülhet ki néhány évnyi számszerű kiigazításban.
Magyarországnak egyszerre kell javítania termelékenységét, fegyelmeznie az államháztartást, megőriznie az árstabilitást és visszaépítenie a befektetői bizalmat.
Az euró így egy hosszabb gazdaságpolitikai átalakulás végállomása lehet, nem csupán egy új fizetőeszköz.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a gazdaságpolitika szereplői egyértelműen elköteleződtek az euró bevezetése mellett.
Ezt a szándékot először az újonnan megválasztott kormány jelezte, majd Varga Mihály jegybankelnök is felsorakozott a közös fizetőeszköz mellett, ami egyértelmű összhangot mutat.
A szakértő kiemelte az átlátható kommunikáció és a nyílt társadalmi párbeszéd fontosságát, melynek során az előnyök mellett a lehetséges hátrányok is terítékre kerülnek.
Ez a diskurzus a piacok és a döntéshozók számára is jelzi, hogy Magyarország egy komolyan mérlegelt gazdaságpolitikai forgatókönyvvel rendelkezik.
Az euró bevezetésének szándéka már a tényleges csatlakozás előtt is alakítja a gazdaságpolitikát, mivel az infláció leszorítása, a költségvetés konszolidálása és az államadósság fenntartható pályára állítása elengedhetetlen.
Kármán András beszédében a bizalom helyreállítását és a kiigazítás terheinek elosztását is központi kérdéssé tette.
Pásztor Szabolcs értelmezése szerint az a javaslat, hogy a nagyobb jövedelműek viseljék a közterhek nagyobb részét, egy új gazdaságfilozófia körvonalait mutatja.
Ez a szemléletmód eltávolodást jelenthet attól az elvtől, mely szerint mindenki azonos arányban járul hozzá a közterhekhez, és a "szélesebb vállakra" nagyobb teher kerülhet.
A 2030-ra kitűzött euróbevezetési cél rendkívül feszes menetrendet jelent, amely jelentős kiigazításokat tesz szükségessé.
A kormány 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol, ahonnan néhány év alatt kellene eljutni az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítéséig.
Ez érdemi beavatkozások nélkül aligha képzelhető el, különösen figyelembe véve, hogy a 2027 és 2030 közötti négy év gazdaságpolitikai léptékben rövid időszak.
Pásztor Szabolcs arra számít, hogy a magyar gazdaságpolitikának alaposan át kell gondolnia a költségvetés mindkét oldalát: a kiadásokat és a bevételeket egyaránt.
A változtatásokat külső kényszer is sürgeti, mivel Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás van folyamatban.
A következő években már nem elegendő a költségvetési fordulatról beszélni, a szükséges intézkedéseket ténylegesen meg is kell hozni.
Ennek rövid távon ára lesz, ami adóemeléseket, új bevételi forrásokat vagy az állami szerepvállalás és a kiadások csökkentését jelentheti.
Pásztor Szabolcs szerint áldozatok nélkül nehezen képzelhető el a 2030-as euróbevezetés.
Kármán András egyelőre a kiadási oldal visszafogását helyezte előtérbe, feltételezhetően azért, hogy első lépésként az állami kiadásokat vizsgálják felül.
Ez a megközelítés bizonyos értelemben a korábbi gazdaságpolitika egyik szempontját is továbbviheti, elkerülve az átlagos háztartások azonnali többletterhelését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása