A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése a globális gazdaságban megkérdőjelezhetetlen, és Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel a benne rejlő potenciált. Egy friss, reprezentatív felmérés rávilágít a hazai cégek MI-hez való viszonyára, az alkalmazás jelenlegi állapotára és azokra az akadályokra, amelyek lassítják a technológia teljes körű áttörését a magyar piacon.
A Serverelite által készített kutatás, amely közel 500 cégvezető, informatikai szakember és rendszergazda bevonásával készült, átfogó képet fest a mesterséges intelligencia hazai elterjedtségéről. Az eredmények szerint a magyar vállalatok rendkívül magas arányban, 92 százalékban használnak már valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást a működésük során. Ez az adat azt mutatja, hogy a hazai üzleti szféra nyitott az innovációra és felismeri az MI által kínált lehetőségeket a hatékonyság növelésében és a versenyképesség megőrzésében.
Azonban a széles körű alkalmazás ellenére a technológia integrációja még korántsem mondható teljesnek vagy mélyrehatónak. A felmérésből kiderült, hogy a MI-t használó cégek közel kétharmadánál az alkalmazás még kísérleti fázisban van, vagy csak néhány specifikus területre korlátozódik. Ez azt jelenti, hogy bár a vállalatok nagy része már belekóstolt a mesterséges intelligenciába, a legtöbb esetben még nem építették be stratégiai szinten vagy széles körben az üzleti folyamataikba.
A Serverelite kutatása szerint a vállalatok mindössze 27 százaléka alkalmazza szélesebb körben a mesterséges intelligenciát. Ezek a cégek jellemzően olyan területeken aknázzák ki az MI előnyeit, mint a programozás, az adatelemzés és a dokumentumfeldolgozás. Ezek a szakterületek különösen alkalmasak az automatizálásra és a nagy mennyiségű adat gyors és pontos feldolgozására, ami jelentős idő- és erőforrás-megtakarítást eredményezhet.
Marosán Andrea, a Serverelite ügyvezetője kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia szélesebb körű terjedését több tényező is fékezi Magyarországon. Az egyik legfontosabb akadályt az infrastrukturális hiányosságok jelentik. A modern MI-megoldások futtatásához gyakran jelentős számítási kapacitásra, fejlett hálózati infrastruktúrára és megbízható adatkezelési rendszerekre van szükség, amelyek kiépítése vagy frissítése komoly beruházást igényelhet. Ezek hiánya korlátozhatja a vállalatok képességét a komplexebb MI-rendszerek bevezetésére és hatékony működtetésére.
A másik jelentős gátló tényező a magas költségekben rejlik. A mesterséges intelligencia szoftverek, platformok és szakértői szolgáltatások beszerzése, valamint az ezekhez szükséges hardverek megvásárlása jelentős anyagi terhet róhat a vállalatokra, különösen a kisebb és közepes méretű vállalkozásokra. A felmérés adatai is alátámasztják ezt a megállapítást: a válaszadók 42 százaléka havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ mesterséges intelligencia szolgáltatásokra. Ez az összeg sok esetben elegendő lehet kísérleti projektekre vagy korlátozott funkcionalitású megoldásokra, de a szélesebb körű, stratégiai szintű bevezetéshez valószínűleg nagyobb befektetésre lenne szükség.
Összességében elmondható, hogy bár a magyar vállalatok nyitottak a mesterséges intelligencia iránt, és jelentős részük már használ valamilyen MI-megoldást, a technológia teljes körű integrációja még várat magára. Az infrastrukturális fejlesztések és a költségek optimalizálása kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban áttörést érjen el a hazai üzleti szektorban, és a kísérleti fázisból egy szélesebb körű, stratégiai alkalmazássá váljon.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása