Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke átfogó stratégiát vázolt fel az európai űripari csúcstalálkozón Párizsban, amelynek középpontjában Európa stratégiai autonómiájának megerősítése áll. A tervek egy több mint 350 műholdból álló, biztonságos kommunikációs rendszer kiépítését, valamint az űripari beruházások és a nagyvállalatok közötti együttműködés ösztönzését foglalják magukban. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a kontinens biztonsága egyre inkább a Föld körüli pályákon zajló eseményektől függ.
Az Európai Unió az IRIS² nevű biztonságos kommunikációs rendszert több mint 350 műholdasra bővítené, melynek első egységeit 2029-től tervezik pályára állítani. A program felgyorsításáról szóló döntés a múlt hónapban született meg, és célja, hogy további kapacitást biztosítson a védelmi, biztonsági és katasztrófavédelmi szolgálatok számára. Az IRIS² különböző magasságú pályákon működő műholdakból állna, és kiépüléséig az EU a meglévő kapacitások összekapcsolásával garantálná a védett kommunikációt.
A Bizottság elnöke kiemelte, hogy válsághelyzetben Európának saját feltételei szerint kell biztosítania az összeköttetést, elkerülve a külső függőségeket. Az önálló európai képességek megerősítését az ukrajnai háború tapasztalatai, a polgári repülést érintő navigációs jelzavarás és jelhamisítás, valamint a műholdas hálózatokat célzó kibertámadások indokolják. Ezek a kihívások rávilágítottak a megbízható és független kommunikációs infrastruktúra kritikus fontosságára.
A programhoz Magyarország is csatlakozna, a Tisza-kormány által felszabadított helyreállítási forrásokból 500 millió eurót fordítva az IRIS²-ben való magyar részvételre. Ez a magyar forrásfelhasználás egybeesik azzal a közös európai infrastruktúra-fejlesztéssel, amelynek biztonsági jelentőségét von der Leyen különösen hangsúlyozta. A magyar hozzájárulás így szerves részévé válna egy szélesebb európai biztonsági kezdeményezésnek.
Az európai űripari szektor megerősítése régóta napirenden van, különösen a globális versenyképesség és a stratégiai autonómia szempontjából. A Bizottság felismerte, hogy az önállóság megőrzéséhez az európai rakétaindítási szolgáltatóknak kiszámítható megrendelésekre van szükségük, ezért az Európai Űrügynökséggel együttműködve összehangolná az európai keresletet. Cél a kontinens hordozórakéta-iparának támogatása meghatározó megrendelőként, stabil üzleti környezetet teremtve a fejlesztésekhez.
Von der Leyen nyíltan támogatta az Airbus, a Thales és a Leonardo által tervezett Bromo nevű közös vállalat létrehozását, amely a vállalatok közötti összefonódások értékelésére vonatkozó iránymutatások módosításával is összefügg. Az elnök szerint az európai vállalatoknak megfelelő méretre van szükségük ahhoz, hogy globálisan is versenyképesek legyenek, és felvegyék a versenyt a nemzetközi szereplőkkel. Ez a lépés elősegítené a konszolidációt és a szinergiák kihasználását az ágazatban.
Az IRIS² program és a kapcsolódó űripari beruházások kiemelt fontosságúak Európa biztonságának és gazdasági önállóságának szempontjából. A biztonságos és független kommunikációs képesség létfontosságú a modern konfliktusok és válsághelyzetek kezelésében, minimalizálva a külső beavatkozások vagy zavarások kockázatát. Az ukrajnai háború rávilágított a műholdas rendszerek sebezhetőségére és a megbízható adatáramlás stratégiai értékére.
Az európai űripari vállalatok támogatása, a kereslet összehangolása és a közös vállalatok ösztönzése hozzájárul a technológiai innovációhoz és a munkahelyteremtéshez. A globális versenyben való helytálláshoz elengedhetetlen a megfelelő méretű és tőkeerős európai szereplők megléte, akik képesek nagyszabású projektek megvalósítására. Az egységes piac szabályainak alkalmazása és a közös finanszírozási mechanizmusok erősítik az ágazat egészét.
A finanszírozásban több uniós eszköz is szerepet kapna, mint például a Cassini befektetési konstrukció, amely 2 milliárd euró kockázati tőkét mozgósítana az európai űripari vállalkozások számára. Emellett az új, 5 milliárd eurós Scaleup Europe Fund más stratégiai technológiák mellett az űrszektort is támogatná, elősegítve a startupok és a növekedési fázisban lévő cégek fejlődését. Ezek a források kulcsfontosságúak a kutatás-fejlesztés és az ipari kapacitások bővítéséhez.
A következő többéves uniós költségvetésben (MFF) a Bizottság összesen 131 milliárd eurót javasol védelemre, biztonságra és űrtevékenységre, ami a jelenlegi ciklusban felhasználható finanszírozás mintegy ötszöröse. Fontos megjegyezni, hogy ez egy tárgyalás alatt álló javaslat, és nem kizárólag az űriparnak szánt keret, de jelentős növekedést jelez az ezen területekre fordítandó forrásokban. A Bizottság az egységes piac szabályaival is segítené az ágazatot, elősegítve a határokon átnyúló együttműködést és a közös projektek megvalósítását.
Von der Leyen szerint ezek olyan képességek, amelyeket egyetlen tagállam sem tud önállóan kiépíteni, de közösen Európának megvan hozzá a szükséges mérete és ereje. Az uniós tagállamok közötti szinergiák kihasználása és a közös európai stratégia megvalósítása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a kontinens megőrizze és erősítse pozícióját a globális űrszektorban. A jövőbeli fejlesztések és beruházások hosszú távon biztosíthatják Európa stratégiai függetlenségét és technológiai vezető szerepét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása