Számos gyártó és beszállító igyekszik befolyásolni termékei viszonteladási árát a piacon, ami azonban komoly jogi aggályokat vet fel. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrégiben közzétett tájékoztatója egyértelműen jelzi, hogy a hatóság továbbra is határozottan fellép az ilyen jogellenes árképzési gyakorlatok ellen. Az irányított árazás, vagy resale price maintenance (RPM), súlyos versenyjogi jogsértésnek számít, melynek következményei jelentős bírságok és reputációs károk lehetnek.
A GVH álláspontja szerint a viszonteladási árak befolyásolása csökkenti a versenyt a kereskedők között, mesterségesen magasan tartja az árakat, és végső soron a fogyasztók érdekeit sérti. Ezért a hatóság kiemelten kezeli az RPM-et, és a jövőben is aktívan vizsgálja majd az ilyen eseteket. A jogsértés megállapításához nem feltétlenül szükséges írásos szerződés, elegendő lehet az e-mailben, SMS-ben vagy üzenetküldő alkalmazásokon keresztül történő kommunikáció is.
Fontos tudni, hogy a jogsértéshez nem kell, hogy az árrögzítés ténylegesen megvalósuljon, elegendő, ha a beszállító megpróbálja kikényszeríteni azt. Az sem számít, ha az árat „ajánlott árként” tüntetik fel, amennyiben a kereskedő valójában nem dönthet szabadon az értékesítési árról. A gyártók sokféle eszközzel próbálják befolyásolni az árazást, például minimum ár, fix haszonkulcs előírásával, vagy ajánlott árakhoz kötött jutalmakkal és szankciókkal, melyek mind jogellenesek lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal már az elmúlt években is több eljárást indított az RPM szabályok megsértése miatt, ami bizonyítja, hogy ez nem csupán elméleti probléma. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a hatóság milyen széles körben vizsgálja a piaci szereplők árképzési gyakorlatát, és precedenst teremtenek a jövőbeli eljárásokhoz.
Egy korábbi ügyben, 2025-ben a GVH 13,5 millió forintos bírságot szabott ki a Lutec Lighting Kft.-re, mert a cég meghatározta, hogy szakkereskedői milyen fogyasztói áron értékesíthetik termékeit. A Lutec a szállítás megtagadásával is igyekezett kikényszeríteni az árak betartását, amit a vállalkozás elismert. Ez az eset is rávilágít arra, hogy nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kisebb szereplők is célkeresztbe kerülhetnek.
Még jelentősebb volt a Maspex Olympos Kft. 2026-os ügye, ahol a GVH 335,95 millió forintos bírságot rótt ki. A vizsgálat során megállapították, hogy a Maspex 2015 és 2023 között minimális viszonteladási árakat határozott meg és tartatott be nagykereskedelmi partnereivel. A hatóság nem csupán a szerződéses feltételeket, hanem az árlistákat és a partnerekkel folytatott kommunikációt is alaposan elemezte.
A beszállítók számára kulcsfontosságú, hogy tisztában legyenek azzal, mi minősül jogszerű árképzési gyakorlatnak. Fogyasztói árat ajánlani megengedett, amennyiben az ajánlás nem jár jutalommal a betartásért, és szankcióval az eltérésért. A kereskedőknek minden esetben szabadon kell dönteniük az árakról, az ajánlott ár tehát nem korlátozhatja az árképzési szabadságot.
Maximum ár alkalmazásában is megállapodhatnak a felek, de itt is alapvető feltétel, hogy a kereskedő szabadon értékesíthessen a maximális ár alatt. Bizonyos, rövid távú promóciók, például 2-6 hetes árkampányok keretében, különleges esetekben (például franchise rendszerekben) meghatározhatók a viszonteladási árak. Azonban ezeknek eseti és ideiglenes jelleggel kell bírniuk, és minden ilyen aktivitást egyedileg kell megvizsgálni a jogszerűség szempontjából.
A versenyfelügyeleti eljárások nem csupán a bírságok miatt jelentenek kockázatot. Jelentős belső erőforrásokat köthetnek le, negatívan befolyásolhatják az üzleti kapcsolatokat és a vállalkozás hírnevét. Emellett a jogsértő gyakorlatok megszüntetésére és komplex megfelelési intézkedések bevezetésére is sor kerülhet, ami további terhet ró a cégekre.
A GVH tájékoztatója és a korábbi ügyek egyértelműen jelzik, hogy a versenyhivatal fokozott figyelmet fordít az irányított árazásra. Ezért minden piaci szereplőnek, mérettől függetlenül, érdemes proaktívan felülvizsgálnia saját gyakorlatait. Különösen fontos az értékesítési és disztribúciós szerződések, az árlisták kommunikációjának, valamint az „ajánlott fogyasztói árak” alkalmazásának rendszeres ellenőrzése.
A versenyjogi megfelelés hangsúlyozása és a munkavállalók képzése elengedhetetlen a kockázatok minimalizálásához. A vállalkozásoknak nem szabad megvárniuk egy esetleges versenyhivatali rajtaütést, hanem időben kell cselekedniük, hogy elkerüljék a súlyos következményeket. A jogszabályi előírások pontos betartása hosszú távon biztosítja a stabil és jogszerű működést a piacon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása