Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio Lendületben a Hazai Vállalkozások 2026 konferencián tartott előadásában a magyar gazdaság versenyképességének kulcskérdéseit elemezte. Kiemelte, hogy a tartós gazdasági fejlődés és a vállalkozások stabil működése nem a forint tudatos gyengítésén, hanem sokkal inkább az alacsony és kiszámítható inflációs környezet megteremtésén, valamint a termelékenység folyamatos javításán múlik. Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy bár a jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja, a forint mozgása a Covid-járvány óta fokozottabban és gyorsabban jelenik meg az inflációs folyamatokban, ami felértékeli az árfolyam stabilitásának szerepét a monetáris politikában.
Kurali Zoltán előadásában három fő témakört érintett: a monetáris politika feladatait, az árfolyam és az árfolyamkockázat jelentőségét, valamint a termelékenység és a versenyképesség összefüggéseit. Az MNB elsődleges feladata továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása, melyhez a jelenlegi inflációs cél 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval. Bár a jegybank nem határoz meg kívánatos forintszintet, az árfolyam inflációra gyakorolt hatása miatt kulcsfontosságú tényezővé vált, különösen egy kis, nyitott gazdaságban, mint Magyarország, ahol az importált termékek, alapanyagok és eszközök súlya jelentős.
Az alelnök szerint a forint szándékos gyengítésére épülő gazdaságpolitikai megközelítés veszélyes spirált indíthat el. A tartós versenyképesség-javulást nem az árfolyam manipulációja, hanem a termelékenység szisztematikus növelése biztosíthatja. Kurali Zoltán rámutatott, hogy a Covid-19 óta egy százalékos árfolyammozgás korábbi 0,1-0,2 százalékpontos inflációs hatása akár 0,25-0,35 százalékpontra is emelkedhet, és ez a hatás kevesebb mint egy év alatt, gyorsabban megjelenhet a gazdaságban.
A monetáris politika fő eszköze továbbra is a kamatpolitika, azonban a monetáris transzmissziót bizonyos tényezők, mint például a devizahitelek és a támogatott konstrukciók, tompíthatják. Kurali Zoltán óva intett attól a gondolattól, hogy az árfolyam leértékelésével tartósan javítható a gazdaság versenyképessége. Ez a megközelítés ugyanis inflációt, majd bérnyomást generálhat, ami végül egy kedvezőtlen gazdasági spirálba sodorhatja az országot, aláásva a hosszú távú stabilitást.
A fenntartható gazdasági felzárkózásnak ehelyett a termelékenység és a versenyképesség valós javulásán kell alapulnia. A régiós versenytársak, mint Csehország, Lengyelország és Románia példája is azt mutatja, hogy valutáik kevésbé értékelődtek le a magyar forinthoz képest, miközben termelékenységük sokkal dinamikusabban javult. Ez a tény alátámasztja azt az állítást, hogy a tartós növekedés motorja a hatékonyság növelése, nem pedig a valuta gyengítése.
A monetáris politika leginkább az alacsony és tartósan stabil inflációval tudja támogatni a vállalatokat, mivel ez kiszámíthatóbb tervezési és finanszírozási környezetet teremt. Ezáltal a cégek könnyebben tervezhetnek hosszú távra, és hatékonyabban allokálhatják erőforrásaikat. A vállalatoknak az árfolyamkockázatok kezelésekor nem a bruttó, hanem a nettó devizakitettségükre kell fókuszálniuk, és tudatos fedezeti politikát érdemes folytatniuk a pénzügyi stabilitás érdekében.
Kurali Zoltán különösen felhívta a figyelmet az olyan fedezeti ügyletek veszélyeire, amelyek kritikus helyzetekben válnak elérhetetlenné, ezzel súlyosbítva a pénzügyi nehézségeket. A devizahitel önmagában nem jelent problémát, amennyiben mögötte devizabevétel áll, ami természetes fedezetet biztosít. Devizabevétel hiányában azonban komoly kockázatot hordoz, és felelőtlen pénzügyi döntésnek minősülhet.
Kurali Zoltán beszámolt a Jackson Hole-i jegybanki találkozóról is, ahol a globális gazdaságpolitikai döntéshozók a termelékenység mérésének új szempontjait vitatták meg. Kevin Warsh beszédére hivatkozva kiemelte, hogy a munka és a tőke hagyományos tényezői mellett ma már a számítási kapacitást (computing capacity) is be kell emelni a termelékenységi mutatók közé, ami alapvetően befolyásolhatja a gazdasági elemzéseket és a jövőbeli növekedési stratégiákat.
A mesterséges intelligencia (AI) munkafolyamatokba való integrálása radikális hatékonyságjavulást eredményezhet, ami a jegybanki elemzések gyorsaságát és mélységét is növelheti. Például, az AI segíthet a klíma- és vízproblémák növekedési és inflációs hatásainak gyors modellezésében, ezzel támogatva a megalapozottabb gazdaságpolitikai döntéshozatalt. Ez a technológiai fejlődés új dimenziókat nyithat meg a termelékenység mérésében és a gazdasági előrejelzések pontosságában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása