Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozta az államkötvény-visszavásárlási programjának részleteit, melynek keretében legfeljebb 6 milliárd dollár értékben tervez értékpapírokat visszavásárolni a piacról. A hivatalos cél a piaci likviditás fenntartása volt, azonban a bejelentett összeg jelentősen elmaradt a befektetők által várt 6-10 milliárd dolláros sávtól. Ez a piaci szereplők körében csalódást váltott ki, ami azonnal megmutatkozott a hosszú lejáratú államkötvények hozamainak további emelkedésében.
A pénzügyminisztérium által bejelentett visszavásárlási művelet volumene a szokásos 2 milliárd dolláros keretösszeg háromszorosát teszi ki. Ezt a lépést megelőzte Scott Bessent pénzügyminiszter augusztus 19-i jelzése, miszerint a tárca legalább duplájára emeli a forgalomban lévő értékpapírok visszavásárlásának volumenét. A minisztérium azt is közölte, hogy a jövőbeni hasonló műveletek keretösszege legalább 4 milliárd dollár lesz, ezzel egyfajta alsó határt állítva be a jövőre nézve.
A tényleges visszavásárlásokra csütörtökön, egy húszperces aukció keretében került sor. A program hivatalosan a 10 és 20 éves lejáratú államkötvények piacának likviditását hivatott biztosítani, azonban számos elemző és piaci szereplő a hozamok féken tartására tett kísérletként értékelte azt. A hosszú lejáratú hozamok ugyanis a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintekre emelkedtek, ami aggodalmakat szült a gazdaságban.
A szerdai napon a tízéves referenciahozam 4,841 százalékra, a húszéves pedig 5,314 százalékra kúszott fel, míg a harmincéves államkötvény hozama áttörte a pszichológiailag is fontos 5,3 százalékos szintet. A piac csalódottan fogadta a 6 milliárd dolláros összeget, mivel a befektetők a várakozások alsó határánál magasabb keretre számítottak, ami hozzájárult a hozamok további emelkedéséhez.
A kötvényhozamok folyamatos emelkedése mögött számos makrogazdasági tényező húzódik meg. Az Egyesült Államok államadóssága nemrégiben átlépte a 40 ezer milliárd dolláros küszöböt, ami jelentős terhet ró az államháztartásra és növeli a befektetők kockázatérzékelését. Emellett az inflációs félelmek is felerősödtek, melyekhez hozzájárulnak a vámok és az iráni háborúval kapcsolatos geopolitikai feszültségek.
A nyersolaj ára szerdán meghaladta a hordónkénti 100 dollárt, ami szintén inflációs nyomást gyakorol a gazdaságra. Mindezek mellett az idei államkötvény-kibocsátás volumene is jelentősen, 11,8 százalékkal bővült 2025-höz képest, ami további kínálati nyomást jelent a piacon. Ez a tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a hozamok emelkedő tendenciát mutatnak, mivel a megnövekedett kínálat alacsonyabb árakat és magasabb hozamokat eredményez.
A pénzügyminisztérium lépése, bár a szokásosnál nagyobb volumenű, a piaci szakértők szerint nem feltétlenül elegendő a hozamok tartós féken tartásához. Robert Tipp, a PGIM Credit globális kötvénystratégiai vezetője úgy értékelte a helyzetet, hogy a minisztérium hatalmas mennyiségű értékpapírt bocsát ki, és a hozamgörbe hosszú végét próbálja kontrollálni egy olyan művelettel, ami a nagy egész tekintetében nem számottevő. Ez rávilágít arra, hogy a 6 milliárd dolláros visszavásárlás mértéke nem arányos a piacra gyakorolt nyomással.
A felgyorsított visszavásárlásoknak neves kritikusai is akadnak. Stanley Druckenmiller, a Duquesne Family Office vezetője, aki egykor Scott Bessent mentora volt, a Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében figyelmeztetett a piaci beavatkozások veszélyeire. Szerinte ha a piacok elhiszik, hogy a kincstár egy adott árszintet véd, akkor minden hozamemelkedés a hivatalos elszántság próbájává válik, és a műveleteknek egyre nagyobbra kell nőniük a tesztelés átvészeléséhez.
Druckenmiller hangsúlyozta, hogy a fundamentumokkal szembemenő árvédelem mindig kudarcot vall, a kérdés csupán az, hogy a kormányzat mennyit költ el, mielőtt meghátrálna. Ez a kritika arra utal, hogy a piaci beavatkozások hosszú távon nem oldják meg az alapvető problémákat, és csak ideiglenes hatást fejtenek ki, miközben jelentős költségeket generálnak az állam számára.
A pénzügyminisztérium manőverezése közben a monetáris politika terén is jelentős események várhatók. Kevin Warsh, a Fed élén álló elnök, a piaci folyamatokba való csekélyebb beavatkozás mellett érvel, ami ellentétes irányt mutat a kincstár jelenlegi stratégiájával. A jegybank egy hét múlva kamatdöntés előtt áll, amelytől a kereskedők kamatemelést várnak, ami tovább befolyásolhatja a kötvényhozamokat és a piaci hangulatot.
Anil Kashyap, a Chicagói Egyetem közgazdásza szerint a szavak helyett a tettek számítanak, és a tettek ebben az esetben a fiskális politika vagy a kamatok irányának megváltoztatását jelentik. Ez az álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy a tartós megoldásokhoz alapvető politikai és monetáris változtatásokra van szükség, nem csupán rövid távú piaci beavatkozásokra. A piaci szereplők figyelme így a Fed közelgő döntésére és a kormányzat jövőbeli fiskális lépéseire irányul.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása