Fásy Ádám feleségét, Fásyné Gurzó Máriát letartóztatták egy, a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) köthető büntetőeljárás részeként. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága hétfőn vette őrizetbe, majd szerda reggel vezetőszáron szállították a kecskeméti bíróságra. A bíróság egy hónapra elrendelte Fásyné Gurzó Mária letartóztatását, mely döntés ellen a gyanúsított fellebbezett.
Ugyanebben az ügyben, a Munkácsy Art Kft. tulajdonosát és cégvezetőjét, Szabó Sándort is letartóztatták. Mindkét személyt bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. A bírósági döntés értelmében a letartóztatás indoka a szökés, elrejtőzés, az eljárás befolyásolása, valamint a bűnismétlés veszélye.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága hétfőn további két személyt vett őrizetbe az NKA-botrányhoz kapcsolódó büntetőeljárásban. A hatóság közleménye szerint az érintett gazdasági társaság nevében az elkövetők a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél (NKTK) több mint 80 millió forint támogatást igényeltek egy dokumentumfilm elkészítésére. A gyanú szerint a vállalkozás a filmkészítésre elnyert pályázati pénzzel 2026 áprilisában elszámolt az NKTK felé, azonban a film az elszámolás időpontjára valójában mégsem készült el.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője, Bodó Marianna tájékoztatása szerint a bíróság egy hónapra elrendelte Fásyné Gurzó Mária letartóztatását. A döntés indokai között szerepel a szökés vagy elrejtőzés veszélye, az eljárás befolyásolásának lehetősége, valamint a bűnismétlés kockázata. Ugyanezen okokból kifolyólag a bíróság szerdán Szabó Sándor, a Munkácsy Art Kft. tulajdonosának és cégvezetőjének letartóztatását is elrendelte. Mindkét gyanúsított fellebbezett a döntés ellen, így az egyelőre nem jogerős.
Az ügy középpontjában a „Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában” című négyrészes dokumentumfilm áll. Ez a filmsorozat Corvus-Kora Róbert Békés megyei festőművész életét és munkásságát mutatja be. A film elkészítésébe Szabó Sándor több mint 56 millió forintért bízta meg a Fásy Ádám családjához köthető cégeket, hogy azok is részt vegyenek a produkcióban.
A filmsorozat finanszírozása több forrásból történt. Az első két epizódra a cég 82,55 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) keretéből. A harmadik és negyedik rész elkészítésére pedig további 89,9 millió forintot utalt ki Hankó Balázs akkori kulturális miniszter a saját keretéből. Összességében tehát a projekt jelentős, összesen 172,45 millió forintos állami támogatásban részesült.
Az eset rávilágít a kulturális támogatások felhasználásának ellenőrzésére és az elszámoltathatóság fontosságára. A gyanú szerint egy több mint 80 millió forintos támogatás elszámolása történt meg egy olyan dokumentumfilmre, amely az elszámolás időpontjában még nem állt készen. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel a pályázati rendszerek integritásával és a közpénzek célzott felhasználásával kapcsolatban.
A dokumentumfilm rendezője, Jankai Béla a Blikknek nyilatkozva értetlenül áll a történések előtt. Elmondása szerint ő a produkció pénzügyi részleteibe nem látott bele, de szakmai szempontból a kapott támogatás összege nem tűnt meglepőnek egy ilyen léptékű projektnél. A rendező hangsúlyozta, hogy a produkció elkészült, mindenki elvégezte a feladatát, és a film bárki számára elérhető. Kifejezte értetlenségét azzal kapcsolatban, hogy miért nem fogadják el a tényleges teljesítést.
Ez a nyilatkozat ellentmondani látszik a NAV azon állításának, miszerint a film az elszámoláskor nem készült el. A két álláspont közötti eltérés kulcsfontosságú lehet az ügy további alakulásában és a bírósági eljárás során. A nyomozásnak és a pernek tisztáznia kell, hogy a film elkészült-e a releváns elszámolási határidőre, és ha igen, miért merült fel a költségvetési csalás gyanúja.
Mivel mindkét gyanúsított fellebbezett a letartóztatási döntés ellen, az ügy jogi folyamata folytatódik, és a döntés egyelőre nem jogerős. A további nyomozás és a bírósági eljárás során várhatóan részletesebben feltárulnak az ügy minden körülményei, beleértve a pénzmozgásokat és a film elkészítésének pontos státuszát az elszámolási időpontban.
Az NKA-botrányhoz kapcsolódó letartóztatások és gyanúsítások szélesebb körű hatással lehetnek a kulturális szektor támogatási rendszereire. Az eset felhívhatja a figyelmet a pályázatok átláthatóságának és az elszámoltathatóság szigorításának szükségességére. A közvélemény és a kulturális szakma is fokozott figyelemmel kíséri az ügyet, amely potenciálisan befolyásolhatja a jövőbeni támogatási gyakorlatokat.
A jogállamiság elvei szerint minden érintettre az ártatlanság vélelme vonatkozik a jogerős ítélet meghozataláig. Az ügy kimenetele jelentős precedenst teremthet a kulturális projektek finanszírozásával és az állami támogatások felhasználásával kapcsolatban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása