A Portfolio Lendületben a Hazai Vállalkozások 2026 konferenciájának kkv vezetői panelbeszélgetésén a magyar kis- és középvállalkozások termelékenységi kihívásairól, a generációváltásról és a digitalizáció hatásairól egyeztettek a cégvezetők. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szektor fejlődését elsősorban strukturális problémák és a nemzetközi verseny elkerülése gátolja, nem pedig a forráshiány. Ez a megállapítás rávilágít a hazai vállalkozások előtt álló komplex feladatokra.
A konferencia nyitó kerekasztal-beszélgetése provokatív felvetéssel indult, mely szerint a magyar kkv-k többsége nem tőkehiánnyal, hanem alacsony hatékonysággal küzd. A közönség kétharmada egyetértett azzal, hogy a támogatások gyakran nem a valós fejlődést, hanem pazarló kapacitásokat vagy magáncélú fogyasztást finanszíroznak. Lévai Bálint, a BioTechUSA Group tulajdonosa szerint az állami támogatások elosztása gyakran lobbierő alapján történt, nem gazdasági teljesítmény szerint.
Egy valóban versenyképes vállalkozásnak nincs szüksége állami segítségre, mivel a magánpiacon elegendő tőke áll rendelkezésre a jó ötletekhez. Wittstein Albert, a Munch alapítója megerősítette ezt a nézetet, kiemelve, hogy az állami kockázatitőke-programokból finanszírozott startupok többsége nem élte túl a források kiapadását, mert pályázatírásra optimalizálták működésüket. Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország ügyvezető igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy bizonyos magas társadalmi hasznosságú beruházások, mint a szén-dioxid-leválasztás, állami szerepvállalás nélkül nem térülnének meg.
Az OECD adatai szerint Magyarországon egy munkaóra alatt 55 eurónyi GDP termelődik, míg Németországban 96 euró, ami a nyugati országok magasabb gépesítettségével és innovációjával magyarázható. A hazai kkv-k gyakran túlórákkal próbálják pótolni a hatékonyság hiányát.
A rendezvényen felmerült egy másik vitatott állítás is, miszerint a magyar cégalapítók inkább csődbe viszik vállalkozásukat, semmint profi menedzsmentnek adnák át az irányítást vagy külső befektetőt vonnának be. A hallgatóság 60 százaléka egyetértett ezzel a megállapítással, ami a delegálás és a bizalom hiányára utal a kkv-szektorban. Hoffmann Tamás szerint sok cégvezetőnél a napi működés minden feladata egy kézben összpontosul, ami gátolja a méretnövekedést. Ez a feladatátadás és bizalomhiány szűk keresztmetszetet jelent a növekedésben.
Dr. Szabóné Dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl társtulajdonosa és stratégiai ügyvezetője saját példájukon keresztül mutatta be, hogy a szervezetfejlesztés és egy külső, nem családtag ügyvezető bevonása áttörést hozott számukra. Vállalatuk ma már tulajdonostól függetlenül is működőképes, professzionális menedzsmenttel rendelkezik, ami megnyitja az utat a külső tőkebevonás előtt. A generációváltás rendkívül komplex folyamat, ahol a családi dinamika és az üzleti érdekek gyakran ütköznek, ezért Kulcsár Ildikó, a Cudy Future Kft. ügyvezetője szerint elengedhetetlen a külső, szakértői segítség igénybevétele.
A beszélgetés kiemelt figyelmet fordított az innovációra és a technológiai alkalmazkodásra, különösen a mesterséges intelligencia (MI) szerepére. Wettstein Albert elmondta, hogy cégük az MI alkalmazásával egy közel 100 fős csapatot 30 főre optimalizált, miközben árbevételük nem csökkent. Hangsúlyozta, hogy a fehérgalléros szektorban működő vállalatvezetőknek elengedhetetlen az MI-eszközök megértése és operatív alkalmazása. Kulcsár Ildikó is megerősítette a technológiai alkalmazkodás kényszerét, megjegyezve, hogy a munkavállalók körében is komoly ellenállást kell leküzdeni az új technológiák bevezetésekor.
A külpiaci terjeszkedés kapcsán Hoffmann Tamás az építőipart hozta fel példaként, ahol az elmúlt másfél évtizedben a hazai piac védettsége és az állami megrendelések bősége miatt a nagyvállalatok nem kényszerültek innovációra. Ezért képtelenek voltak megjelenni a környező országok infrastrukturális tenderein. Ezzel szemben a külföldi multik hazai jelenléte versenyt és hatékonyságnövelést kényszerít ki a magyar szereplőkből, ami hosszú távon előnyös lehet.
A konferencia résztvevői a következő két év sikertényezőit vizsgálva a belső hatékonyság növelését, a klímaadaptációt és a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatóságát jelölték meg a legfontosabb tényezőkként. Ezek a szempontok kulcsfontosságúak a magyar kkv-k versenyképességének és fenntartható növekedésének biztosításához a jövőben. A kihívások ellenére a proaktív megközelítés és a stratégiai gondolkodás segítheti a vállalkozásokat a szintlépésben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása