A magyarországi béremelési tárgyalásokon a munkaadói és munkavállalói szervezetek eltérő álláspontot képviselnek a jövő évi, 2027-es minimálbér-emelés mértékét illetően. A korábban megkötött hároméves bérmegállapodásban rögzített 14 százalékos emelés megvalósulása kérdésessé vált, miután a gazdasági körülmények eltérnek a megállapodáskori várakozásoktól. A felek közötti egyeztetések várhatóan szeptemberben kezdődnek, novemberre tervezve a megállapodás lezárását.
A 2024-ben kötött hároméves bérmegállapodás eredetileg 13 százalékos emelést irányzott elő a legalacsonyabb keresetűek számára 2024-re, és 14 százalékos növekedést 2027-re. Azonban már 2026-ban sem sikerült tartani az egyezséget, a minimálbér 11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett idén. Ez elmaradt az eredetileg 2024-re tervezett 13 százaléktól. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGOeSz) alelnöke, Rolek Ferenc szerint a 2027-re előirányzott 14 százalékos emelés már a megállapodás idején is túl nagynak számított, ezért egy módosítási záradékot is tartalmazott az alku. A magyar gazdaság a vártnál szerényebben teljesített, ami megnehezíti a kétszámjegyű bruttó béremelés kigazdálkodását.
A munkaadói oldal képviselői szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a korábban rögzített 14 százalékos minimálbér-emelés nem tartható. Az MGOeSz alelnöke jelezte, hogy jövőre akár fele akkora emelést sem adnának, mint amennyit a megállapodás jelenleg rögzít. A gazdaság lassulása miatt a tervezett minimálbér-emelés szinte kizárható, amennyiben nem teljesülnek a szükséges gazdasági mutatók, különösen a GDP-növekedés.
Ezzel szemben a munkavállalói szervezetek emelik a tétet, hangsúlyozva, hogy a magyar bérfelzárkózás eddig „óriási kudarcot” mutatott. Kitartanak amellett a cél mellett, hogy a minimálbér 2027-ben érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Emellett sürgetik a bértárgyalásokhoz szükséges gazdasági és termelékenységi adatok időben történő biztosítását, a munkavédelmi ellenőrzések megerősítését, valamint a bértranszparencia szabályainak mielőbbi bevezetését.
A kormány is igyekszik megoldást találni a helyzetre. Egy választási ígéret szerint a minimálbér személyi jövedelemadójának (SZJA) 15-ről 9 százalékra csökkentése segíthetne abban, hogy a nettó béremelkedés kétszámjegyű legyen, még akkor is, ha a bruttó emelés 10 százalék alatt marad. A kormány hosszú távú célja egy béremelési program keretében, hogy a minimálbér mielőbb elérje a 400 000 forintot, az átlagkereset pedig az 1 millió forintot. Ennek részeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedne a tervek szerint. A garantált bérminimum 2025-ben 7 százalékkal 348 800 forintra nőne, a 2026-os és 2027-es értékeket pedig évente határoznák meg. A kormány emellett támogatja a minimálbéren foglalkoztató munkáltatókat a szociális hozzájárulási adó csúsztatott befizetésével, valamint a Demján Sándor Program keretében mintegy 1400 milliárd forinttal segíti a kkv-k fejlesztését a termelékenység növelése érdekében.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nemcsak a közvetlenül érintett dolgozók, hanem a medián- és átlagbérek alakulására is hatással van. Emellett számos családi ellátás, mint például a GYED, a diplomás GYED és a GYOD összege is növekszik a minimálbér emelkedésével. A bérek tartós és érdemi emelése hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, ami a kormány célja szerint elősegítené a magyar gazdaság 3 százalék feletti növekedését 2025-ben. A Budapest Economic Forum 2026 konferencián is kiemelt téma lesz a magyar gazdaságpolitika átalakulása és a nemzetközi környezet kihívásai.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása