Az OECD legújabb, 2025-ös PISA-felmérése az oktatás globális válságát tükrözi, mely tendencia a magyarországi eredményekben is megfigyelhető. A 15 éves tanulók kompetenciáit vizsgáló mérés adatai szerint a magyar diákok teljesítménye az átlag alatt maradt, különösen a szövegértés terén.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit, a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a matematika, szövegértés és természettudományok területén mért magyar adatok belesimulnak a nemzetközi visszaesésbe. Aggodalomra ad okot, hogy regionálisan is elmarad a magyar oktatás, hiszen a cseh, lengyel és észt tanulók is jobb eredményeket értek el. A legkiválóbban teljesítők aránya is csökkent, ami a tehetséggondozás rendszerének átalakítását teszi szükségessé.
Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője részletezte, hogy a 2025-ös PISA-felmérésben rekord számú, 91 ország vett részt, Magyarországon mintegy 6400 diákot mértek fel 273 intézményből. Az eredmények az OECD-tagállamok átlagához viszonyítva a mérések kezdete, 2000 óta most a legalacsonyabbak mindhárom vizsgált területen.
Természettudományból a magyar diákok 480 pontos átlagot értek el, ami szignifikánsan nem tér el az OECD-országok 486 pontos átlagától. Ez az eredmény hasonló Németország, Szlovákia vagy Horvátország teljesítményéhez, de alacsonyabb az osztrák, cseh vagy lengyel tanulókénál. A legjobb eredményeket ázsiai országok, mint Szingapúr, Tajvan és Japán, valamint Európában az észt diákok produkálták.
Szövegértésből a magyar tanulók 452 pontot értek el, ami jelentősen alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál. Ez az eredmény Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia teljesítményéhez hasonlítható. Ezen a területen is az ázsiai országok, Európában pedig az ír és észt tanulók vezetik a rangsort.
Matematikából a magyar diákok átlaga 459 pont volt, ami nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlagától. Az előző, 2022-es méréshez képest az országok átlageredménye 14 ponttal csökkent, és 14 országban, köztük Magyarországon is legalább 20 pontos, nálunk pontosan 21 pontos, jelentős visszaesés volt tapasztalható. A matematika eredmények a magyar diákok esetében 9 ponttal voltak alacsonyabbak a 2022-es adatokhoz képest, csak a természettudományos eredmények nem tértek el szignifikánsan az előző méréstől.
A PISA-felmérés az OECD által háromévente végzett nemzetközi vizsgálat, amely a 15 éves diákok kulcskompetenciáit méri. A 2025-ös átlag 38 állam mérései alapján jött létre, szemben a 2000-es kezdetekkor mért 23 tagállammal. A vizsgálat célja, hogy feltárja az oktatási rendszerek erősségeit és gyengeségeit, valamint a diákok felkészültségét a jövő kihívásaira.
Az OECD a szövegértés romló tendenciáját elsősorban a digitális eszközhasználat erősödésével magyarázza, ami a hagyományos, élményszerző olvasás visszaszorulásához vezetett. A közösségi média gyors pörgetése veszélyezteti a diákok képességét az összetett szövegek és adatok elmélyült feldolgozására. Ugyanakkor Magyarországon a digitális figyelemelterelés mértéke kisebb az OECD-átlagnál, köszönhetően annak, hogy az intézmények 90 százalékában korlátozott a mobilhasználat.
A felmérés rávilágított néhány pozitívumra is: a magyar gyerekek érzékelése szerint a pedagógusok jobban figyelnek rájuk, mint más országokban, és a magyar tanulók átlag fölött fegyelmezettek, ami javult az elmúlt évtizedben. Kiemelkedő a magyar diákok környezettudatossága is; 86 százalékuk hiszi, hogy pozitívan befolyásolhatja a környezetet (OECD-átlag 81%), és 67 százalékukat érdekli, hogy jövőbeli munkájával hozzájáruljon a környezetvédelemhez (OECD-átlag 62%).
Ugyanakkor súlyos problémaként jelentkezik az online zaklatás, amely a tanulók 5 százalékát érte, és az egyéb zaklatás, amely a diákok egyötödét érintette az elmúlt 12 hónapban. Mindkét mutató növekvő tendenciát mutat Magyarországon és az OECD átlagában is. A miniszter szerint a szülők egyre kevesebbet beszélnek gyermekeikkel az iskoláról, ami szintén aggodalomra ad okot.
A PISA-vizsgálat kiemelt figyelmet fordít az alulteljesítő tanulókra, akik esetében a legnagyobb a kockázata annak, hogy hiányosak maradnak alapvető kompetenciáik. Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra az alulteljesítő diákok aránya 15 százalék alá csökkenjen, ám a jelenlegi adatok szerint ettől a céltól távolodunk.
A minisztérium a szövegértés javítására egy új nemzeti alaptanterv bevezetését tervezi, amely az alapvető kompetenciák megerősítését szolgálja. Az alaptanterv megalkotása várhatóan másfél évet vesz igénybe. A mesterséges intelligencia (AI) helyes használata érdekében a tárca egy AI-stratégia kidolgozásán is dolgozik.
A szülői bevonódás növelésére külön munkacsoportot állítanak fel a minisztériumban. Az online és egyéb zaklatások kezelésére is szakmai munkacsoport kezdte meg működését a tárcánál. Ezek az intézkedések célja, hogy a magyar oktatás felzárkózzon a regionális és nemzetközi átlaghoz, valamint kezelje a felmérés által feltárt kihívásokat.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása