A modern digitális környezetben a vállalatok folyamatosan ki vannak téve a kibertámadások veszélyének. Ezek a támadások gyakran kifinomultak és nehezen észrevehetők, olyannyira, hogy akár hetekig is rejtve maradhatnak a hagyományos biztonsági rendszerek elől. Ez a láthatatlanság komoly kockázatot jelent a cégek számára, mivel elegendő időt biztosít a támadóknak a károkozásra, mielőtt felfedeznék őket.
A probléma kezelésére a vállalatok gyakran biztonsági műveleti központokat (SOC) üzemeltetnek, ahol szakemberek és technológiai eszközök együttesen figyelik a rendszereket. A ONE Magyarország üzleti IT-szolgáltatásokat nyújtó ONE Solutions divíziója már kilenc éve működtet ilyen központot. Itt a vállalati ügyfelek rendszereiből érkező riasztásokat gépi és emberi komponensek segítségével elemzik. A gépi rendszerek feladata a hatalmas adatmennyiség rendszerezése és előszűrése, míg az emberi elemzők hozzák meg a végső döntést arról, hogy egy adott riasztás valódi incidensre utal-e, vagy csupán "zajról", azaz téves riasztásról van szó. A döntéshozatal utolsó fázisa tehát továbbra is emberi feladat.
Gerner Viktor információbiztonsági szakértő az AI Summit Budapesten tartott előadásában kiemelte a rendszer egyik legnagyobb kihívását. A támadók gyakran minimális aktivitással dolgoznak, hogy elkerüljék a felfedezést. Ez azt jelenti, hogy egy támadás részei apró, elszigetelt riasztások formájában jelentkezhetnek különböző műszakokban. Egy elemző számára, aki csak a saját műszakjában történt eseményeket látja, nehéz lehet felismerni, hogy ezek az apró jelzések valójában egy nagyobb, folyamatban lévő támadás részei. Az emberi memória korlátai és a műszakváltások miatti információvesztés jelentős réseket hagynak a védelemben, amelyeken keresztül a támadások észrevétlenül csúszhatnak át.
A ONE felismerte ezt a hiányosságot, és a mesterséges intelligencia (MI) bevonásával próbálta áthidalni az emberi tényezőből adódó korlátokat. A cél az volt, hogy az MI segítsen összekapcsolni az időben és térben szétszórt, minimális aktivitást mutató riasztásokat, és egy egységes képet alkosson a potenciális fenyegetésekről. Az első fejlesztési kör azonban nem hozta meg a várt áttörést. Kiderült, hogy a rendelkezésre álló adatok nem voltak megfelelőek a modell hatékony tanításához. Emellett a csapatnak is jelentős tudásbázist kellett felépítenie a mesterséges intelligencia alkalmazásához a kiberbiztonság területén.
A fordulat akkor következett be, amikor a megközelítésen változtattak. Ahelyett, hogy az MI-t a detektálási szabályok optimalizálására kérték volna fel, a szakértők egy alapvetőbb kérdést tettek fel: képes-e az MI meghozni azt a döntést, amelyet egy emberi elemző is meghozna, azaz eldönteni, hogy egy adott esemény incidensnek minősül-e, vagy sem? Ez a paradigmaváltás kulcsfontosságúnak bizonyult. A modell betanítása után már több mint 87 százalékban egyetértett az emberi elemzők döntéseivel. Ez a magas egyezési arány azt jelzi, hogy az MI képes volt elsajátítani az emberi szakértelem lényegét a fenyegetések azonosításában.
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az MI pontossága tovább javul. Ez az áttörés lehetővé teszi, hogy a vállalatok sokkal gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a kibertámadásokra, még azokra is, amelyek korábban hetekig rejtve maradtak. Az MI nem helyettesíti az emberi elemzőket, hanem kiegészíti és megerősíti a munkájukat, áthidalva azokat a hiányosságokat, amelyeket az emberi memória és a műszakváltások okozhatnak. A technológia ígéretes jövőt vetít előre a kiberbiztonság területén, ahol a mesterséges intelligencia egyre inkább kulcsszerepet játszik a digitális vagyon védelmében.
Gerner Viktor előadása a 2026. szeptember 7–8-án megrendezett AI Summit Budapesten hangzott el, ahol számos szakértő mutatta be a mesterséges intelligencia legújabb alkalmazásait és fejlesztéseit különböző iparágakban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása