A magyar mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe, mivel az elmúlt időszakban tapasztalt súlyos aszálykárok elkerülhetetlenné teszik a termelési szerkezet alapvető átalakítását. Ez a drasztikus változás azonban jelentős befektetéseket és hosszú távú stratégiai tervezést igényel. Azonban a 2027 utáni időszakra tervezett uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretében rendelkezésre álló források mértéke jelenleg nem tűnik elegendőnek a szükséges változtatások finanszírozásához. Erre a helyzetre hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs, az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter egy Facebook-bejegyzésében, az uniós agrárminiszterek Dublinban zajló tanácskozása kapcsán.
Az európai agrárminiszterek találkozója különösen kritikus időszakban zajlik. Európa ugyanis történetének egyik legmelegebb és legszárazabb nyarán van túl, ami rávilágít a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt pusztító hatásaira. A döntéshozók éppen a 2027 utáni hétéves uniós költségvetésről, valamint az új Közös Agrárpolitika részleteiről tárgyalnak, amelyek alapvetően meghatározzák majd a tagállamok, így Magyarország agrárgazdaságának jövőjét. A tárgyalások tétje óriási, hiszen a mezőgazdaság ellenálló képességének növelése kulcsfontosságú az élelmiszerbiztonság és a vidéki megélhetés szempontjából.
Magyarországon az idei aszálykárok mértéke már most vetekszik a rendkívül száraz 2022-es év adataival, sőt egyes területeken meg is haladja azokat. Augusztus végéig a magyar gazdák több mint 1,4 millió hektárnyi területen jelentettek be aszálykárt. Ez a hatalmas terület az ország termőföldjeinek jelentős részét érinti, és súlyos gazdasági következményekkel jár. Számos régióban a terméskiesés elérte, sőt meghaladta a 80 százalékot, ami sok termelő számára az egész éves termés teljes elvesztését jelentette. Ez a helyzet komoly egzisztenciális kihívások elé állítja a gazdálkodókat, akiknek a megélhetése és a gazdasága is veszélybe került. Az ilyen mértékű károk rávilágítanak a jelenlegi agrárpolitikai eszközök korlátaira és a sürgős beavatkozás szükségességére.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, és a mezőgazdaság az egyik leginkább kitett ágazat. A korábban csak 30-40 évente előforduló rendkívüli szárazságok mára szinte mindennapossá váltak, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi védekezési és kártalanítási rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát. A miniszter rámutatott, hogy sem uniós, sem nemzeti szinten nincs elegendő forrás ahhoz, hogy a gazdák kártalanítását évről évre fedezni lehessen, különösen ilyen mértékű, ismétlődő károk esetén. Az állandó kárpótlás helyett tehát egy hosszú távú, strukturális megoldásra van szükség, amely a megelőzésre és az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt.
A hosszú távú megoldást a termelési struktúra alapvető átalakítása jelenti. Ez magában foglalhatja az öntözéses gazdálkodás fejlesztését és kiterjesztését, a szárazságtűrőbb növényfajták és hibridek bevezetését, a talajmegőrző gazdálkodási módszerek, például a direktvetés vagy a takarónövények szélesebb körű elterjesztését, valamint az agrártechnológiai innovációk, mint például a precíziós gazdálkodás eszközeinek szélesebb körű alkalmazását. Ezek a változtatások segíthetik a magyar agráriumot abban, hogy ellenállóbbá váljon a klímaváltozás hatásaival szemben, és biztosítsa a termelés stabilitását. Az ilyen jellegű szerkezetátalakítás azonban rendkívül idő- és tőkeigényes folyamat, amely jelentős beruházásokat és hosszú távú tervezést igényel a gazdálkodóktól és az államtól egyaránt.
A megvalósítása döntő mértékben függ a 2027 utáni Közös Agrárpolitika keretében rendelkezésre álló források nagyságától és hozzáférhetőségétől. Bóna Szabolcs miniszter szerint a jelenleg asztalon lévő pénzügyi javaslatok messze elmaradnak a szükséges szinttől. Hangsúlyozta, hogy a javasolt források nem elegendőek a kitűzött célok, azaz a magyar mezőgazdaság klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának és a termelési szerkezet átalakításának eléréséhez. A tárcavezető jelezte, hogy ezt az álláspontot a dublini egyeztetéseken is határozottan képviseli, szorgalmazva a magyar agrárgazdaság számára elengedhetetlen források biztosítását. A magyar agrárium jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy az uniós döntéshozók felismerjék a helyzet súlyosságát, és megfelelő pénzügyi kereteket biztosítsanak a fenntartható és ellenálló mezőgazdaság megteremtéséhez, ezzel garantálva az élelmiszerellátás biztonságát a jövőben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása