A magyar mezőgazdaságot rendkívül súlyos aszálykárok sújtják, ami elkerülhetetlenné teszi a termelési szerkezet alapvető átalakítását. Azonban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikában (KAP) tervezett uniós források jelenleg nem elegendőek ezen változások finanszírozására – hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter egy Facebook-bejegyzésében, az uniós agrárminiszterek Dublinban zajló tanácskozása kapcsán. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távú kezeléséhez elengedhetetlen a stratégiai szemléletváltás és a megfelelő pénzügyi háttér biztosítása.
Az uniós agrárminiszterek találkozója különösen kritikus időszakban zajlik. Európa az egyik legmelegebb és legszárazabb nyarát élte át, ami komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot szerte a kontinensen. Ezen a megbeszélésen a döntéshozók a 2027 utáni hétéves uniós költségvetésről, valamint az új Közös Agrárpolitika kereteiről tárgyalnak. Ezek a döntések alapvetően meghatározzák majd az európai, így a magyar agrárium jövőbeni fejlődésének irányát és lehetőségeit. A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, és sürgetővé teszik a fenntarthatóbb gazdálkodási modellek bevezetését.
Magyarországon az idei aszálykárok mértéke már most vetekszik a rendkívül száraz 2022-es év adataival, sőt, egyes régiókban meg is haladja azokat. Augusztus végéig a gazdák több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, ami hatalmas területet érint. Ez a szám önmagában is jelzi a probléma súlyosságát és a termelőkre nehezedő nyomást. Sok térségben a terméskiesés mértéke a 80 százalékot is meghaladja, ami drámai hatással van a gazdaságokra. Számos termelő számára a teljes évi termés odalett, ami egzisztenciális válságot okozhat.
A miniszter rámutatott, hogy a klímaváltozás hatására a korábban csak 30–40 évente tapasztalt rendkívüli szárazság mára szinte mindennapossá vált. Ez a tendencia alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi védekezési és kártalanítási rendszerek működőképességét. Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy nincs az a mennyiségű uniós és nemzeti forrás, amivel a gazdák kártalanítását évről évre fedezni lehetne. A folyamatos kárpótlás fenntarthatatlan, és nem nyújt hosszú távú megoldást a változó éghajlati viszonyok között.
A tárcavezető szerint a hosszú távú megoldást a termelési struktúra alapvető átalakítása jelenti. Ez magában foglalja a szárazságtűrő növényfajták bevezetését, az öntözési rendszerek fejlesztését, valamint az agrárium ellenálló képességének növelését célzó beruházásokat. Ez a szerkezetátalakítás azonban rendkívül idő- és tőkeigényes folyamat, amelynek megvalósítása döntően függ a 2027 utáni KAP-források nagyságától. A miniszter aggodalmát fejezte ki, miszerint a jelenleg asztalra tett pénzügyi javaslatok messze elmaradnak a szükséges szinttől. „A javasolt források nem elegendőek a célok eléréséhez” – hangsúlyozta.
Bóna Szabolcs jelezte, hogy ezt az álláspontot a dublini egyeztetéseken is határozottan képviseli. A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a KAP keretében rendelkezésre álló források elegendőek legyenek a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére és a fenntartható, modern agrártermelés megteremtésére. A strukturális változások elindítása és sikeres végrehajtása nélkül a magyar gazdák hosszú távú versenyképessége és megélhetése kerülhet veszélybe.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása