Magyarország példátlan lépésre szánta el magát a közelmúltban, amikor tíz orosz diplomatát utasított ki az országból. A magyar külügyminiszter bejelentése szerint az érintettek olyan tevékenységet folytattak, amely a Bécsi Egyezmény alapján nem elfogadható egy diplomatától. Ez a megfogalmazás általában kémtevékenységre utal, és komoly diplomáciai feszültséget jelez a két ország között.
A magyar külügyminiszter kedden hozta nyilvánosságra a döntést, miszerint tíz orosz diplomatának kell elhagynia az országot. A tárca szerint a diplomaták tevékenysége összeegyeztethetetlen volt a diplomáciai státuszukkal. Az orosz fél azonnal reagált, "kemény és fájdalmas" választ ígérve, ami feltehetően legalább ennyi magyar diplomata kiutasítását jelenti majd.
Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova által használt kifejezések alapján akár tíznél több magyar diplomata hazaküldése sem kizárt. A budapesti orosz nagykövetség "arányos válaszlépést" helyezett kilátásba, a magyar döntést "példátlanul barátságtalannak" és a helyzetet "eszkalálónak" nevezve. A magyar Külügyminisztérium egyelőre nem közölt további részleteket az ügyről, sem a kiutasított diplomaták beosztásáról, sem az elutazási határidőről.
Ez a tíz diplomata kiutasítása kiemelkedő szám, különösen annak fényében, hogy 2010 óta a Fidesz-kormány idején hivatalosan mindössze egyetlen orosz diplomatát küldtek haza 2018-ban. Akkor az Egyesült Királysággal való szolidaritás jegyében történt a lépés, egy volt orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezése után. A Direkt36 nyomozása szerint azonban az akkori kiutasítás szándékosan úgy zajlott, hogy ne veszélyeztesse a két ország közötti különleges kapcsolatot, egy olyan GRU-st küldtek haza, akinek amúgy is lejárt volna a kiküldetése.
Az orosz diplomaták kiutasítása nem egyedülálló jelenség Európában, az elmúlt években számos alkalommal került sor hasonló lépésekre, gyakran súlyos nemzetközi incidensek nyomán. A Szkripal-ügy volt az egyik első jelentős eset, amikor 2018-ban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) novicsok méreggel próbált megölni egy volt kémet Nagy-Britanniában. Ezt követően 25 EU- és NATO-tagország több mint 125 orosz diplomatát utasított ki egy hónapon belül.
Három évvel később, 2021-ben Csehország 18 orosz nagykövetségi dolgozót küldött haza, miután a vizsgálatok szerint Oroszország állt a 2014-es vrběticei lőszerraktár-robbanás mögött. Erre Moszkva 20 cseh diplomata kiutasításával válaszolt, ami némileg eltért a szokásos tükörválasztól. A cseh lépést megelőzte az orosz nagykövetség épületének otthont adó tér átnevezése Borisz Nyemcov térre, egy meggyilkolt orosz ellenzéki politikus emlékére.
Az Ukrajna elleni 2022 februári orosz invázió kezdetét követően az európai országok példátlan számban utasítottak ki orosz diplomatákat. 2022 áprilisában, a bucsai mészárlás nyilvánosságra kerülése után, két nap alatt több mint kétszáz orosz diplomatának kellett elhagynia Európát egy összehangolt akció keretében. Lengyelország 45, Bulgária pedig rekordot jelentő 70 orosz diplomata és technikai személyzet kiutasítását kezdeményezte abban az évben.
Ausztria is szokatlan lépésekkel reagált a helyzetre. Augusztusban az osztrák hadsereg 23 ezer katonájának és tartalékosának küldtek tájékoztatást 21, diplomáciai fedésben lévő, kémnek tartott orosz személyről, fényképpel és névvel. Figyelmeztették őket a potenciális kapcsolatfelvételi kísérletekre, és arra kérték őket, hogy jelentsék az ilyen eseteket. Ausztria a háború kezdete óta 15 orosz diplomatát utasított ki, annak ellenére, hogy korábban az orosz titkosszolgálatok fontos működési terepének számított, és egyes osztrák kormányok szoros kapcsolatot ápoltak Oroszországgal.
A mostani magyar kiutasításnak kettős politikai üzenete van. Egyrészt Oroszország felé azt jelzi, hogy új időszak kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban, és Magyarország a jövőben nem lesz kíméletes az orosz hírszerzőkkel szemben. Ez éles váltást jelenthet a korábbi, óvatosabb megközelítéshez képest, amikor a diplomáciai feszültségeket igyekeztek elkerülni.
Másrészt az üzenet a nyugati szövetségeseknek és partnereknek szól, akik már régóta bizalmatlanok voltak a magyar kormány oroszbarát politikája miatt. Ez a lépés jelezheti, hogy Magyarország igyekszik helyreállítani a bizalmat, különösen a titkosszolgálati együttműködés terén. A nyilvános bejelentés önmagában is a diplomáciai feszültség növekedését jelzi, szemben a korábbi, csendesebb kiutasítási gyakorlattal.
Az orosz fél által ígért "arányos" vagy akár "fájdalmas" válasz várhatóan további diplomáciai lépéseket von maga után. Ez tipikusan magyar diplomaták kiutasítását jelenti majd Oroszországból, ami tovább mélyítheti a feszültséget. A nemzetközi gyakorlat szerint a válasz gyakran tükrözi a kezdeményező ország lépését, de mint a cseh példa is mutatja, előfordulhatnak eltérések.
Az európai országok és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok továbbra is feszültek maradnak, amit az orosz diplomaták tömeges kiutasítása is jól mutat. Ezek a lépések a nemzetközi viszonyok romlásának egyértelmű jelei, és a hírszerzési tevékenységek fokozott ellenőrzését és szigorúbb fellépést vetítenek előre. A jövőben valószínűleg további hasonló esetekre lehet számítani, ahogy a geopolitikai helyzet továbbra is instabil marad.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása