A Portfolio Sustainable World 2026 konferencia szakértői egyetértettek abban, hogy a hazai villamosenergia-rendszer fenntartható jövőjéhez elengedhetetlen a nap- és szélenergia kiegyensúlyozott aránya, a hálózati rugalmasság fokozása, valamint a fogyasztói ösztönzők és a szabályozási környezet átalakítása. Kiemelték az energiaszolgáltatás során keletkező adatokban rejlő lehetőségek kiaknázásának fontosságát is.
Magyarországon a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia-kapacitások és a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) terjedése jelentősen felülmúlta a korábbi várakozásokat. Az E.ON Hungária Csoport hálózati innováció és forrásmenedzsment vezetője, Tóth Ádám szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2030-ra előirányzott 7700 MW-os megújuló kapacitását már 2024-re meghaladta a rendszer. Hasonlóan drámai a HMKE-k növekedése is, ahol a 2030-ra kitűzött 800 MW-os cél helyett 2024-ben már 2500 MW feletti értéket regisztráltak.
Ez a gyors bővülés, valamint a fogyasztói igények változása komoly fizikai kihívások elé állítja az elosztóhálózatot, amelynek egyszerre kell kezelnie a betáplálás okozta feszültségemelkedést és a fogyasztás miatti feszültségcsökkenést. A hálózatnak megbízhatónak, biztonságosnak és fenntarthatónak kell lennie, ami komplex gazdasági döntéseket igényel.
A napenergia-kapacitások ugrásszerű növekedése mellett a szélenergia integrációja kulcsfontosságúvá vált az időjárásfüggő megújulók kiegyenlítésére. A szél- és napenergia termelési profilja kiválóan kiegészíti egymást: míg nyáron a napenergia dominál, télen a szélenergiából nyerhető több áram, európai szinten a kettő együtt szinte konstans görbét mutat.
Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője rámutatott, hogy a 2030-as évekre tervezett 4000 MW-os szélenergia-kapacitásnak ideális esetben már most a hálózaton kellene lennie. A WWF és további húsz szervezet egy 9+1 pontból álló javaslatcsomagot nyújtott be az Energiaügyi Minisztériumnak, amelyben egy országos energetikai tervezési és környezetgazdálkodási központ felállítását szorgalmazzák a szisztematikus, hosszú távú tervezés érdekében.
A jelenlegi szabályozás szerint a turbinákat a kijelölt csatlakozási pontok 19 kilométeres körzetében kell felépíteni, ami jelentős térinformatikai tervezést igényel. A nemrégiben kiírt 702 MW-os kapacitástendert a szakemberek fontos első lépésnek tartják egy hosszú tanulási folyamat kezdetén, mivel a hazai szélenergia-fejlesztés mintegy tizenöt éve stagnált.
A jövőbeni hálózatfejlesztés során a hangsúlyt nem kizárólag a fizikai infrastruktúra bővítésére, hanem a meglévő kapacitások okos és rugalmas kihasználására kell helyezni, például rugalmas csatlakozási szerződések és adatalapú hálózatirányítás révén. Mezősi András, a REKK kutató-főmunkatársa szerint a hálózati szűk keresztmetszetek feloldása nemcsak tőkeerős beruházásokkal, hanem a tarifarendszer átalakításával is elérhető lenne.
Jelenleg sok nagyfogyasztó indokolatlanul nagy lekötött kapacitást tart fenn a forgalomarányos tarifák miatt, holott annak csak egy részét használja ki. Ha a díjszabás jobban eltolódna a teljesítményalapú számlázás irányába, a fogyasztók gazdaságilag lennének ösztönözve a felesleges kapacitásaik visszaadására, ami azonnal szabad csatlakozási pontokat teremtene a megújulók és a tárolók számára. Mezősi András kiemelte a hazai lakossági piac egyik strukturális problémáját is: a fogyasztók el vannak zárva a piaci árjelzésektől, ami fenntarthatatlanná teszi a rendszert.
A dinamikus árazás bevezetése elengedhetetlen lenne a fogyasztói tudatosság és a rendszerszintű hatékonyság növeléséhez. Az energiatárolás kérdése is kulcsfontosságú; Tóth Ádám ismertette az E.ON hálózatára vonatkozó tárolókapacitási célszámokat, amelyek a 2023-as közel 0 MW-ról 2030-ra 1300 MW-ra tervezik növelni a kapacitást. Mezősi András szerint az energiatárolás technológiája ma már támogatások nélkül, tisztán piaci alapon is életképes, és a magyarországi, Németországhoz képest 20 százalékkal magasabb napi áringadozás még vonzóbbá teszi a hazai piacot a tárolófejlesztők számára.
Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric közép-kelet-európai infrastruktúráért felelős vezetője a mesterséges intelligencia (AI) kettős szerepére hívta fel a figyelmet. Az AI egyrészt hatalmas energiaigényű kihívást jelent az adatközpontok gyors terjedése miatt, másrészt nélkülözhetetlen megoldási eszközt kínál az energiarendszer hatékonyabb működtetéséhez. A mesterséges intelligencia segíthet a komplexebbé váló energiarendszerek kezelésében és optimalizálásában.
Az új energiakorszak alapfeltétele az elektrifikáció, a digitalizáció és az automatizáció együttes fejlődése. A jövő energiarendszerében már nem elegendő a fizikai infrastruktúra bővítése; valós idejű adatokra, intelligens hálózatokra és beavatkozni képes végpontokra van szükség ahhoz, hogy a megújulók, az új fogyasztási technológiák és a rugalmas működés összehangolható legyen.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása