A magyar hatóságok tíz orosz diplomata kiutasításáról döntöttek, miután megállapították, hogy tevékenységük a bécsi egyezmény értelmében elfogadhatatlan. Anita Orbán külügyminiszter kedden a közösségi médiában jelentette be a lépést, amelyet Péter Magyar miniszterelnök is felolvasott a parlamenti ülésen.
A kiutasítás mögött több politikai üzenet húzódik, amelyek egyrészt Oroszországnak, másrészt a nyugati szövetségeseknek szólnak. Ez az első alkalom az elmúlt években, hogy Magyarország ilyen nyilvános módon és ilyen nagy számban utasít ki orosz diplomatákat.
Anita Orbán külügyminiszter utasítására a Külügyminisztérium illetékes tisztviselője tájékoztatta az orosz nagykövetet arról, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz misszió tíz tagja olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a bécsi egyezmény értelmében elfogadhatatlan. Bár a hivatalos közlemény nem nevesíti, a diplomáciai gyakorlatban az ilyen megfogalmazás általában kémkedésre utal.
Péter Magyar miniszterelnök megerősítette a kormány elkötelezettségét az ország szuverenitásának védelme mellett. A kiutasított személyek azonosítása hírszerzési ügynökökként történt, akik diplomáciai fedés alatt tevékenykedtek. A Külügyminisztérium egyelőre nem kívánt további információkat megosztani az üggyel kapcsolatban.
Az elmúlt években Magyarország politikája meglepően megengedő volt az orosz hírszerzőkkel szemben, és nem volt példa nyilvános diplomata-kiutasításra, még akkor sem, ha lett volna rá ok. Amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, a legtöbb uniós tagállam sorra utasította ki az orosz diplomatákat, de Magyarország akkor kivételt képezett.
Korábban, májusban a VSquare arról számolt be, hogy a magyar választások után egy orosz hírszerző tisztet csendben kiutasítottak Magyarországról. Artur Sushko, aki diplomáciai fedés alatt dolgozott az orosz nagykövetségen, éveken át gyűjtött információkat kormányközeli intézményekről. A „csendes kiutasítás” nem hordoz politikai üzenetet, ellentétben a mostani nyilvános intézkedéssel.
A diplomáciai mentességgel álcázott vagy ahhoz kapcsolódó hírszerzési tevékenységek jogi alapját az 1961. évi bécsi diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezmény biztosítja. Az egyezmény értelmében a fogadó ország hatóságai, amennyiben bizonyítékuk van vagy alapos okuk van feltételezni, hogy egy diplomata hírszerzési tevékenységet folytat, nem kötelesek bíróság elé állítani az illetőt. Ehelyett az érintett személyt indoklás nélkül „persona non grata” státuszba helyezhetik.
A küldő országnak ilyenkor vissza kell hívnia a diplomatát a megadott határidőn belül, vagy az illetőnek el kell hagynia az ország területét. Amennyiben ez nem történik meg, a diplomata elveszítheti hivatalos státuszát a mentesség megszűnésével. A nemzetközi diplomáciában az „elfogadhatatlan tevékenység” vagy az „egyezmény megsértése” kifejezések szinte minden esetben a felderített vagy gyanított kémkedés diplomáciai eufemizmusai.
A mostani kiutasítás két fő politikai üzenetet hordoz. Az egyik üzenet Oroszországnak szól, világosan jelezve, hogy új korszak kezdődik, és Magyarország a továbbiakban nem lesz elnéző az orosz hírszerzőkkel szemben. Ez éles váltást jelent a korábbi, megengedő politikához képest.
A másik üzenet a nyugati szövetségeseknek és partnereknek szól, akik az elmúlt években elvesztették bizalmukat a magyar hatóságokban a korábbi oroszbarát politika miatt. Ez nemcsak bizonyos nyugati országokat, hanem a hírszerző ügynökségeket is érinti. Anita Orbán külügyminiszter egyik legfontosabb célja éppen a nyugati szövetségesek bizalmának visszaszerzése.
Orbán miniszter asszony hivatali ideje elején, május 13-án, miután Moszkva dróntámadást indított Kárpátalja ellen, bekérette az orosz nagykövetet, ami szintén a korábbi külügyminiszter, Péter Szijjártó gyakorlatához képest sokkal visszafogottabb diplomáciai kapcsolatot jelez Oroszországgal. Szijjártó utoljára 2022 februárjában kéretett be orosz diplomatát.
A diplomáciai gyakorlatban a kémek (diplomaták) kiutasítására általában viszonossági intézkedéssel válaszol a másik ország. Ezért szinte biztosra vehető, hogy Oroszország is ki fog utasítani magyar diplomatákat, akiket hírszerző ügynököknek tekint.
Mivel Magyarország korábban soha nem utasított ki egyszerre ennyi orosz diplomatát, várhatóan Oroszország is hasonlóan erőteljes megtorló lépéseket tesz. Az orosz állami hírügynökség, a TASS jelentése szerint az orosz külügyminisztérium „kemény és fájdalmas választ” ígért a budapesti „ruszofób lobbinak”.
A kiutasításra az április 12-i választások után számítani lehetett, csak az időzítés volt kérdéses. A legfontosabb kérdés most az, hogy Moszkva a viszonossági intézkedéseken túl hogyan reagál minderre, és milyen hatással lesz ez a magyar-orosz, valamint Magyarország nyugati kapcsolataira.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása