Izland külügyminisztere, Thorgerdur Katrin Gunnarsdottir bekérette az Egyesült Államok nagykövetét, Billy Longot, egy olyan közösségi médiás bejegyzés miatt, amelyet Donald Trump amerikai elnök tett közzé. A szóban forgó posztban egy térképen Izland az Egyesült Államok területének részeként volt feltüntetve, ami Reykjavík szerint teljességgel elfogadhatatlan. Az esetről a RÚV számolt be.
A külügyminiszter egyértelművé tette az amerikai nagykövet számára, hogy az elnök által megosztott térkép tartalma sértő és a diplomáciai normákkal összeegyeztethetetlen. Ez a lépés rávilágít a két ország közötti kapcsolatokban tapasztalható feszültségre, amelyet az amerikai elnök korábbi megnyilvánulásai és az amerikai nagykövet félreérthető kijelentései is tápláltak.
Donald Trump amerikai elnök már korábban is tett olyan kijelentéseket, amelyek Izlanddal kapcsolatosan diplomáciai bonyodalmakat okoztak. Az idei januári Világgazdasági Fórumon többször is szóba hozta Izlandot, és az országot tette felelőssé az amerikai tőzsdék eséséért. Ekkor azt is állította, hogy Izland jelentős anyagi terhet jelentett az Egyesült Államok számára.
Egyes elemzők szerint azonban valószínű, hogy Trump valójában Grönlandra gondolt, és csupán összekeverte a két szigetország nevét.
Grönlanddal kapcsolatban az amerikai elnök nem rejtette véka alá területszerzési szándékát, ami további aggodalmakat vetett fel a régióban. Ez a háttér információ kulcsfontosságú lehet az Izlandot érintő térképes poszt értelmezésében, mivel rávilágít az amerikai vezetés esetleges területi ambícióira, még ha tévedésből is érintik Izlandot.
Az incidenshez hozzájárult Billy Long nagykövet egy korábbi, januári megnyilatkozása is. A nagykövet republikánus kollégái előtt viccelődött azzal, hogy Izland az Egyesült Államok 52. tagállama lesz, és ő maga lesz az állam első kormányzója.
Ez a kijelentés akkoriban komoly visszhangot váltott ki, és sokan sértőnek találták Izland szuverenitására nézve.
Billy Long nagykövet később bocsánatot kért a kijelentéséért, hangsúlyozva, hogy nem gondolta komolyan, amit mondott. Azonban a bocsánatkérés ellenére a megjegyzés mély nyomot hagyott az izlandi közvéleményben. Ez az eset az egyik fő mozgatórugója lett az izlandi EU-csatlakozási kampánynak, mivel sokan úgy érezték, hogy az ország függetlensége veszélyben van, és az európai integráció erősebb védelmet nyújthatna.
Annak ellenére, hogy az amerikai „fenyegetés” és a nagykövet kijelentései felerősítették a csatlakozási törekvéseket, az izlandiak végül nemet mondtak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ez a döntés azt mutatja, hogy Izland továbbra is nagy hangsúlyt fektet önállóságára és saját útjának járására, még a külső nyomás ellenére is. A legújabb diplomáciai incidens ismét rávilágít a két ország közötti érzékeny viszonyra és a kommunikáció fontosságára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása