Az Egyesült Államok gazdaságpolitikai döntéshozói jelentős kihívásokkal szembesülnek, különösen az államadósság kezelése és a nemzetközi pénzügyi stabilitás fenntartása terén. Scott Bessent, akit Donald Trump kulcsemberének tartanak, és akit az amerikai pénzügyminiszteri posztra is esélyesnek tartanak, számos összetett feladattal találja magát szemben. Egyrészt azon dolgozik, hogy Irán gazdaságát gyengítse, másrészt az év elején a bruttó hazai termék (GDP) 100%-át meghaladó államadósság finanszírozásának kérdését is kezelnie kell.
Az államadósság finanszírozása egyre nagyobb terhet ró az amerikai költségvetésre. Az államkötvények után fizetett kamatok összege az idei évben már meghaladta az ezermilliárd dollárt, ami jelentősen túlszárnyalja az Egyesült Államok éves védelmi kiadásait. Ez a növekvő kamatteher komoly kihívást jelent a gazdasági stabilitás szempontjából, és sürgős megoldásokat igényel a fiskális egyensúly fenntartásához.
Az állampapírhozamok kordában tartása érdekében Bessent, aki karrierje nagy részét a tőkepiacokon töltötte – nevezetesen a Soros Fund Managementnél, ahol 1992 szeptemberében kulcsszerepet játszott a brit font megroppantásában –, most a másik oldalról igyekszik befolyásolni a piaci hangulatot. Célja, hogy a dollárpiacot érő nyomást enyhítse, és ezzel stabilizálja az amerikai államkötvények hozamait.
Ennek a stratégiának első lépéseként az Egyesült Államok és Japán közösen lépett fel a gyenge jen megerősítése érdekében. Ez az intervenció azért volt kiemelten fontos, mert ha Japánnak önállóan kellett volna előteremtenie a jen megerősítéséhez szükséges dollármennyiséget, akkor amerikai állampapírokat kellett volna eladnia. Japán az amerikai államadósság legnagyobb külföldi birtokosa, és hosszú ideje megbízható vásárlónak számít: az elmúlt két évtizedben minden egyes többletdollárjának mintegy 25 centjét amerikai állampapírokba fektette. Egy ilyen kényszerű eladás nagyon látványos szakítást jelentett volna ezzel a bevett gyakorlattal, és potenciálisan destabilizálhatta volna az amerikai kötvénypiacot.
A következő lépés már Bessent valódi aggodalmát is megmutatta az amerikai állampapírpiac stabilitásával kapcsolatban. Azt javasolta, hogy Japán az állampapírok eladása helyett a külföldi monetáris hatóságok számára létrehozott FIMA (Foreign and International Monetary Authorities) repo-mechanizmuson keresztül jusson dollárhoz a jen megerősítése érdekében. Ez az eszköz a Covid-járvány óta alig volt használatban, ami jelzi Bessent javaslatának szokatlan jellegét.
Bessent továbbá azt is indítványozta, hogy a FIMA konstrukciót ne csak a jen megerősítésére, hanem az amerikai kötvénypiacra nehezedő nyomás enyhítésére is használják. Javasolta továbbá az eszköz hitelfelvételi plafonjának megemelését a dollárfinanszírozás szélesebb körű támogatása érdekében. Ezek a lépések azt mutatják, hogy az amerikai pénzügyi vezetés aktívan keresi a módját, hogyan tudja kezelni az államadósság finanszírozásával és a dollárpiac stabilitásával kapcsolatos kihívásokat, akár szokatlan és eddig ritkán alkalmazott eszközök bevetésével is.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása