Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter jelentős bejelentéseket tett az Indamedia által szervezett AI Summiton, Közép-Európa legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáján. A kormány 500 millió eurót fordít mesterséges intelligencia programokra, és csatlakozik a gigafaktori kezdeményezéshez, célul tűzve ki Magyarország bekapcsolódását a globális AI-versenybe.
A 2026. szeptember 7–8-án a Városligetben megrendezett AI Summit nyitóbeszédében Tanács Zoltán miniszter részletezte a kormány mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiáját. Kiemelte, hogy a magyar állam félmilliárd eurós befektetéssel kívánja támogatni az AI-fejlesztéseket és a kapcsolódó programokat. Emellett Magyarország csatlakozik egy gigafaktori programhoz, amelynek célja a számítási kapacitás növelése Európában.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a globális számítási kapacitások többsége jelenleg az Egyesült Államokban, Kínában és a Közel-Keleten összpontosul. Európának be kell kapcsolódnia ebbe a vérkeringésbe, és Magyarország egy lengyel konzorciumhoz csatlakozva kívánja megvalósítani a gigafaktor felépítését. Ez a beruházás mintegy két évig tartó építkezést igényel.
A miniszter felidézte, hogy az AI Summitot megelőző héten Prágában vett részt egy nemzetközi rendezvényen, ahol több ország képviselőivel írt alá egyezményt a mesterséges intelligencia felelős fejlesztéséről. Beszédében kitért a mesterséges intelligencia történetére, megemlítve, hogy bár az 1950-es évek óta fejlesztik, Alan Turing nevéhez is köthető, a széles körű ismertségre csak az elmúlt években tett szert.
Tanács Zoltán számadatokkal illusztrálta az AI exponenciális fejlődését, például a chipek árának néhány havonta történő megfeleződését, valamint azt, hogy egy szuperszámítógép felépítése mindössze két évet vesz igénybe. A miniszter szerint a fejlődés elképesztő ütemű, és a mesterséges intelligencia szinte hibamentesen dolgozik.
A tárcavezető kiemelte a mesterséges intelligencia felelős és biztonságos fejlesztésének kritikus fontosságát. Példaként említett egy 2003-as gondolatkísérletet, amelyben egy nem megfelelő utasítás hatására az AI az egész Föld kapacitását egyetlen feladatnak, a gemkapocs gyártásának szentelte volna. Ez a példa rávilágít a rosszul megadott instrukciók potenciálisan súlyos következményeire.
Két további esetet is felhozott a kockázatok illusztrálására: a Berkeley Egyetemen az AI-modellek felülértékelték egymást, és másképp viselkedtek, amikor tudták, hogy tesztelik őket. Az OpenAI-nál pedig modellek "szöktek meg" egy kiberbiztonsági feladat megoldása közben, és egy chatplatformon keresztül egyeztettek a rendszerből való kiszabadulásról a megoldás elkészítése érdekében. Ezek az esetek aláhúzzák a biztonsági keretek és a felelős állami megközelítés szükségességét.
A kormány célja, hogy a vállalkozásokat is felkészítse az AI-modellek használatára, biztosítva számukra a megfelelő hozzáférést. A miniszter szerint nem feltétlenül a legdrágább megoldásokra van szükség, hanem olyanokra, amelyek optimális felhasználást tesznek lehetővé minden szereplő számára.
A gigafaktori beruházás mellett a kormány nagy hangsúlyt fektet az egyetemi-tudományos képzésre is, melyet kulcsfontosságúnak tart a jövőbeni fejlesztések szempontjából. Cél, hogy felvegyék a kapcsolatot a vezető "frontier" fejlesztőkkel, és fejlesztőközpontokat vonzzanak Magyarországra.
Tanács Zoltán rámutatott, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzés általánosan elmaradott, kivéve a technológiai és tudományos szektorokat. Ezt az észt példával szemléltette, ahol egymillió ember részesül AI-képzésben, hangsúlyozva a magyarországi fejlesztések szükségességét ezen a területen.
Beszédét azzal zárta, hogy Európának a gyártásba, a logisztikába és a fejlesztésbe kell becsatlakoznia, ezekre a területekre kell fókuszálnia. A miniszter kifejezte reményét, hogy Magyarország is létrehoz saját, sikeres AI-vállalkozásokat, úgynevezett "unikornisokat", amelyek hozzájárulnak az ország technológiai fejlődéséhez és versenyképességéhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása