A Gellért-hegy nyugati oldalán, egy korábbi építési gödör helyén tervezett oktatási palota sorsa vált bizonytalanná. Az építési területen, ahol korábban a Munkásőrség központja állt, most üres gödör tátong, jelezve a helyszín folyamatos átalakulását és a politikai, építészeti vitákat. Ferencz Marcel tervei alapján valósult volna meg az új intézmény, melynek megvalósítása jelenleg kérdéses.
Az MCC (Mathias Corvinus Collegium) nagyszabású oktatási palotát tervezett a Gellért-hegyre, a Somlói út és az Alsóhegy utca kereszteződésénél található, városképi szempontból kiemelt telken. A területen jelenleg egy üres építési gödör található, miután a korábbi, vitatott épületegyüttest elbontották. Az 1970-es és 80-as években épült Munkásőrség központjának bontását leromlott műszaki állapota, negatív történelmi-politikai konnotációi és a korszak építészetével szembeni ellenérzések indokolták.
A tervezők, Spiró Éva és V. Pázmándi Margit is dilemmákkal szembesültek a megbízás elfogadásakor, igyekezve a környezetbe illeszkedő, de nagy volumenű építményt létrehozni. Az Építészfórum is foglalkozott az épület digitális megőrzésével, mielőtt az a feledés homályába merült.
A Gellért-hegy, melyet a 15. századig Pest-hegynek is neveztek, évezredek óta lakott terület, régészeti leletek is bizonyítják a korai emberi jelenlétet. A hegy déli és nyugati lankáin a 13. századtól szőlőültetvények és gyümölcsösök terültek el, egészen a 19. század végi filoxérajárványig. Ezt követően indult meg a terület parcellázása és a város első villanegyedének kialakulása, bár a szóban forgó telek sokáig beépítetlen maradt.
Az 1970-es években a Fővárosi Tanács jelölte ki a telket az 1957-ben alapított Munkásőrség országos központjának. A Munkásőrség egyfajta párthadseregként működött, létszáma fénykorában elérte a hatvanezret, és elsősorban erődemonstrációra, valamint belső ellenségek felkutatására használták. Az új központ tervezését Spiró Éva és Horváth Boldizsár, a LAKÓTERV építészei kapták feladatul, egy kollégiummal kiegészített oktatási intézmény kialakítására.
Spiró Éva már a tervezés elején szembesült azzal a dilemmával, hogy egy nagy volumenű épület hogyan illeszkedhet a villaépületek közé, és igyekezett a hegy megszokott képét nem megbontó tömeget létrehozni. Az épület teraszos kialakítású volt, két párhuzamos szárnyra tagolódott, tantermekkel és kollégiumi szobákkal, melyekhez pihenő park és teraszok tartoztak. Az alagútzsalus technológiával épült intézmény regionális munkásőr vezetők alapképzését szolgálta, háromhónapos turnusokban.
A Gellért-hegy nyugati lejtőjén fekvő telek kiemelt városképi jelentőséggel bír, és története során számos politikai és építészeti viták kereszttüzébe került. Az egykori Munkásőrség központja nem csupán egy épület volt, hanem a szocialista rendszer szimbóluma, amelynek bontása és az azt követő üresség is a rendszerváltás utáni újrakezdés, illetve a múlttal való szembenézés jelképe lett. A telek beépítése mindig is kihívást jelentett, mivel a hegyoldal érzékeny ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt.
Az új oktatási palota tervei ismét felvetik a kérdést, hogyan lehet egy nagyméretű építményt harmonikusan integrálni ebbe a történelmi és természeti környezetbe anélkül, hogy az megzavarná a meglévő városképet. A helyszín folyamatos átalakulása rávilágít a városfejlesztési döntések hosszú távú hatásaira és a közvélemény szerepére az építészeti projektek megítélésében.
Az MCC által tervezett oktatási palota sorsának bizonytalansága újabb fejezetet nyit a Gellért-hegyi telek történetében. A jelenlegi építési gödör a korábbi tervek megvalósulásának elakadását jelzi, és felveti a kérdést, mi lesz a következő lépés ezen a kiemelt helyszínen. A telek múltja, a Munkásőrség központjának építése és bontása, valamint az újabb oktatási célú tervek mind azt mutatják, hogy a helyszín továbbra is a figyelem középpontjában marad.
A jövőbeli fejlesztéseknek figyelembe kell venniük a terület történelmi örökségét, városképi érzékenységét és a közösségi elvárásokat, hogy egy hosszú távon is fenntartható és elfogadott megoldás születhessen. A telek sorsa valószínűleg továbbra is a közéleti és szakmai diskurzus tárgya marad.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása