Volodimir Zelenszkij védelmi technológiai tanácsadója, Szerhij Beszkresztnov, közismert nevén „Flash”, a The Guardiannek adott interjújában aggasztó képet festett az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról. Beszkresztnov szerint a konfliktus egyre inkább kölcsönös pusztítássá fajul, ahol egyik fél sem arathat valódi győzelmet. Kiemelte, hogy a harcok súlypontja a frontról a nagy hatótávolságú csapásokra tevődik át, ami a hátország és a polgári lakosság számára is növekvő veszélyt jelent.
A tanácsadó állítása szerint a frontvonalon gyakorlatilag patthelyzet alakult ki, miközben a rakéta- és dróntámadások intenzitása fokozódik. Ez azt eredményezi, hogy a civil lakosság a fronttól távolabb is állandó fenyegetésnek van kitéve. Beszkresztnov hangsúlyozta, hogy a háború végére mindkét ország gazdasága és infrastruktúrája romokban hever majd, ezért értelmetlennek nevezte a folytatását. Hozzátette, Ukrajna már felajánlotta a harcok leállítását, de Oroszország ezt elutasította.
Az 51 éves rádiókommunikációs specialista szerint a támadó fegyverek ma már felülmúlják a légvédelem képességeit, mivel egyik oldal védelmi rendszere sem képes lépést tartani a bevetett eszközök mennyiségével. Beszkresztnov figyelmeztetett, hogy Oroszország, amely havonta több mint száz ballisztikus rakétát gyárt, a téli időszakban célba veheti Kijev áram-, víz- és fűtésellátó rendszereit. Bár nem hivatalos álláspontként, de felvetette a városi hatóságok számára a lakosság, különösen az idősek előzetes kitelepítésének szükségességét.
Ukrajnát eközben súlyos Patriot rakétahiány sújtja, és a tanácsadó kétségesnek tartja, hogy elegendő rendszert sikerül-e beszerezni a téli szezonra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban 300 Patriot-rakéta megszerzését tűzte ki célul. A helyzetre válaszul Ukrajna a jövőben még intenzívebben folytatja az oroszországi mélységi csapásokat, célba véve gyárakat, raktárakat és olajfinomítókat. Az elnöki célkitűzés a napi bevetések számának jelenlegi, körülbelül háromszázas szintről ezerre emelése.
Beszkresztnov szerint Oroszország több területen is jelentős technológiai előrelépéseket tett. Kiemelte, hogy Moszkva először vetett be mesterséges intelligenciát (AI) egy júliusi incidens során a Zaporizzsja régióban, ahol egy Molnyija drónt nem rádióval, hanem AI segítségével irányítottak. Ez a fejlesztés különösen aggasztó a jövőre nézve, mivel fennáll a veszélye, hogy Oroszország beépíti ezt a technológiát a tömegesen bevetett Sahíd-drónokba is. Ez a lépés hatástalanná tehetné Ukrajna kiterjedt rádiózavaró hálózatát, jelentősen megnehezítve a drónok elleni védekezést.
A tanácsadó továbbá arról számolt be, hogy Oroszország új drón- és rakétagenerációt fejlesztett ki, melyeket kínai gyártmányú sugárhajtóművekkel szereltek fel. Ezek az eszközök óránként több mint 320 kilométeres sebességre képesek, így gyorsabbak, mint az ukránok által kifejlesztett első generációs, olcsó Sahíd elhárító drónok. Augusztusban 2500 sugárhajtású Sahídet indítottak Ukrajna ellen, ami jelentős növekedést jelent a júliusi 1500-hoz képest. A tervek szerint 2027-re már mintegy 36 ezer ilyen drónt gyártanának.
Négy-hat ukrán vállalat is dolgozik saját sugárhajtású elfogó drónokon, azonban Beszkresztnov szerint ezek még nem állnak készen a tömeggyártásra, ami egyelőre orosz előnyt jelent. A sugárhajtású drónok elhárítását jelenleg elsősorban vadászgépek végzik. A tanácsadó nem közölte, mikorra várható az ukrán fejlesztésű drónok bevetése. A nagy hatótávolságú támadások fokozódásával párhuzamosan a polgári áldozatok száma is emelkedik. Az ENSZ adatai szerint júliusban 437 civil vesztette életét és 2610-en megsebesültek Ukrajnában, ami a legmagasabb havi érték 2022 márciusa óta. Ez a tendencia rávilágít a konfliktus egyre súlyosabb humanitárius következményeire és a civil lakosság növekvő sebezhetőségére.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása