A Centre for European Policy Studies (CEPS) által készített tanulmány az atomenergia jövőjét vizsgálja az európai energiapiacon, különös tekintettel az új atomerőművek létesítési és üzemeltetési költségeire. Az elemzés célja, hogy összevesse ezeket a kiadásokat a nap- és szélenergia hasonló költségeivel, és feltárja, vajon az atomenergia hozzájárulhat-e az energiakitettségek csökkentéséhez a klímaválság idején. A tanulmány azonban hiányosnak bizonyul, mivel nem veszi figyelembe az összes releváns költségelemet és egyéb fontos szempontot, amelyek alapvetően befolyásolhatnák az új atomenergia-beruházások megítélését.
A CEPS elemzésének kritikája szerint, amennyiben ezek a hiányzó tényezők – amelyeket részben maga a tanulmány is elismer – bekerülnének a számításba, az új atomerőművek építése már egyáltalán nem tűnne gazdaságilag vonzó megoldásnak. A jelentés kiemeli, hogy az erőművek élettartamára vonatkoztatott fajlagos energiaköltségek (LCOE) rendkívül széles tartományban mozognak a különböző energiatermelési módok esetében, ami azt sugallja, hogy az adott körülmények döntik el a szükséges fejlesztés típusát. Azonban a kritikusok szerint, ha a teljes költségképet nézzük, minden esetben el kellene utasítani az új atomerőművek létesítését.
Az atomenergia szerepe Európa primerenergia-előállításában jelenleg mintegy 5 százalékot tesz ki. Ez a viszonylag alacsony arány is rávilágít arra, hogy az atomenergia esetleges reneszánsza jelentős beruházásokat és hosszú távú elkötelezettséget igényelne, miközben a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, egyre versenyképesebbé válnak.
A témának különös aktualitást ad Magyarországon a Paks II. atomerőmű bővítésének kérdése. A kormány a pótköltségvetésben jelentősen, 95,0 milliárd forintról 206,6 milliárd forintra tervezi megemelni a Paks II.
projektnek nyújtott idei támogatást. Ez a lépés rávilágít a nukleáris energia iránti hazai elkötelezettségre, miközben a nemzetközi elemzések egyre kritikusabban értékelik az új atomerőművek gazdaságosságát és hosszú távú fenntarthatóságát a megújuló energiákkal szemben.
Az energiaátmenet kihívásai és a klímaválság sürgető jellege miatt kulcsfontosságú, hogy az energiatermelési módok kiválasztásánál minden releváns tényezőt figyelembe vegyenek, beleértve a teljes életciklusra vonatkozó költségeket, a környezeti hatásokat és a hosszú távú fenntarthatóságot. A CEPS tanulmánya és az arra adott kritikai észrevételek is azt mutatják, hogy az atomenergia jövője Európában és azon túl is összetett kérdés, amely alapos és mindenre kiterjedő elemzést igényel.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása