Németország jelentős beruházásokkal erősíti szélenergia-szektorát, miközben az ország fokozatosan leállítja atomerőműveit és csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását. Az új fejlesztések között szerepel egy világrekorder magasságú szárazföldi szélturbina és Európa egyik legnagyobb tengeri szélerőműparkja. Azonban a szélenergia-ágazat eddigi állami támogatási rendszerének tervezett átalakítása komoly vitákat váltott ki, és bizonytalanságot okozhat a jövőbeli beruházások tekintetében.
Hamarosan megkezdi működését az Északi-tengeren, Helgoland szigetétől mintegy 110 kilométerre nyugatra az EnBW energetikai konszern „He Dreiht” elnevezésű tengeri szélerőműparkja. A 64 turbinából álló komplexum megépítésére 2,4 milliárd eurót fordítottak, és 960 megawattos összteljesítményével mintegy 1,1 millió háztartás megújuló energiával való ellátására képes. Ez az egyik első olyan tengeri szélerőműpark, amely állami betáplálási támogatás nélkül, hosszú távú szerződések révén értékesíti az áramot nagyfelhasználóknak, mint például a Google és a Deutsche Bahn.
Eközben Brandenburg tartomány déli részén még idén elkészül a világ legmagasabb szárazföldi szélturbinája, amely rotorlapátokkal együtt 365 méter magas lesz. Ez a magasság alig marad el a berlini televíziós toronyétól, és az Eiffel-toronyhoz hasonló formát ölt. A 3,8 megawatt kapacitású turbina várhatóan 7500 háztartás áramellátását biztosítja majd, és a tervek szerint erősebb, folyamatosabb légmozgásokat hasznosít a nagyobb energiahozam érdekében.
Németország 2023-ban leállította utolsó három atomerőművét, és kiemelt szerepet szán a szélenergiának a fosszilis energiahordozók kiváltásában. A széllel történő áramtermelés kulcsfontosságú az ellátásbiztonság, a klímavédelem és a külső politikai hatásoktól való függetlenség szempontjából, aminek fontosságát az elmúlt évek energiaválságai is aláhúzták. A szélenergia hasznosítása sikertörténetnek számít az országban, a villamosenergia-rendszer egyik alapkövévé vált.
Éves szinten a szélenergia, a napenergiával együtt, a német áramtermelés több mint 40 százalékát adja, mintegy 130–140 terawattóra villamos energiát termelve. A szárazföldi szélerőművek kapacitása körülbelül 70 gigawatt, míg a tengeri turbináké 10-11 gigawatt. Az ágazat jelentős munkahelyteremtő erővel bír, mintegy 130 ezer embert foglalkoztat az országban.
A „He Dreiht” projekt jelentősége abban rejlik, hogy támogatásmentesen valósul meg, ami új finanszírozási modellt mutathat be a jövőbeli nagyszabású megújulóenergia-beruházások számára. A hosszú távú szerződések nagyfelhasználókkal stabil bevételi forrást biztosítanak, csökkentve az állami terheket. Peter Heydecker, az EnBW igazgatósági tagja szerint az offshore szélenergia hazai, megbízható forrás, amely hozzájárul az ellátásbiztonsághoz és a villamosenergia-rendszer dekarbonizációjához.
A brandenburgi 365 méteres turbina az innováció és a fejlesztés szempontjából kiemelkedő, hiszen a nagyobb magasság révén hatékonyabban hasznosíthatja a szél erejét, növelve az energiahozamot. Az építési módszer, a teleszkópszerű belső torony alkalmazása is technológiai újdonságot jelent. A szakma egyelőre visszafogottan lelkes, figyelemmel kíséri, hogy a 25 millió eurós beruházás hosszú távon igazolja-e a koncepciót.
Németországban a szélenergia-ipar fejlődése eddig nagyrészt politikai alapú betáplálási támogatásokra épült, amelyek piaci szint feletti árat biztosítottak a megújuló energiából termelt áramért. Azonban az államháztartás deficitje miatt a kormány, Katherina Reiche gazdasági miniszter bejelentése szerint, csökkenteni kívánja ezeket a támogatásokat, és a piaci alapú értékesítés felé terelné a szektort. Emellett a hálózati túlterhelés miatti turbinaleállítások esetén járó kártérítéseket is mérsékelnék.
Ezek az intézkedések célja, hogy a szélenergia bővülésének ütemét a hálózati kapacitás és a kereslet határozza meg, ne csupán a beruházói kedv. A szakmai szövetségek hevesen tiltakoznak, arra figyelmeztetve, hogy a spórolási tervek lassíthatják a bővítést, és a pénzügyi kockázat áthárítása miatt megfizethetetlenné tehetik a beruházásokat. Ez a politikai irányváltás jelentős kihívások elé állíthatja az eddig sikeresen fejlődő ágazatot.
Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a kedvezőtlen szabályozás miatt a szélenergia hasznosítása stagnált, a meglévő 171 turbina mindössze 0,33 gigawatt teljesítményre képes, ami a hazai villamosenergia-igény alig másfél százalékát fedezi. Új kormányzati célok szerint a kapacitást 4 gigawatt fölé emelnék a következő években, elsősorban azokon a helyszíneken, ahol az áramhálózat már alkalmas a fogadására. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal már kiírta az erre vonatkozó pályázatokat, melyek szerint az új turbinák maximális magassága 200 méter körül lehet majd.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása