Irán egy kiterjedt, föld alatti komplexumot épít a Natanz melletti Kuh-e Kolang hegy mélyén, amely a nemzetközi elemzők szerint potenciálisan fegyverminőségű urán dúsítására is alkalmas lehet. A létesítmény körüli titoktartás és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hozzáférésének hiánya komoly aggodalmakat vet fel világszerte. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke többször is katonai csapással fenyegette meg a helyszínt, ami tovább növeli a feszültséget a régióban.
A szóban forgó létesítmény a Zagrosz-hegységben, Iszfahán tartományban található, körülbelül másfél kilométerre délre a natanzi urándúsító-komplexumtól. A hegy hivatalos neve Kuh-e Kolang Gaz La, melyet a külföldi elemzők a "kolang" szó jelentése, a "csákány" alapján neveztek el Csákány-hegynek. Az irániak soha nem hivatkoznak így a bázisra, és a létesítménynek sincs nyilvános neve.
A hegy sűrű gránitból áll, ami kivételes természetes védelmet biztosít a mélyben rejtőző alagutaknak. A létesítmény legmélyebb pontja legalább 100 méterrel a hegygerinc alatt helyezkedik el. A Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet műholdfelvételek alapján úgy ítéli meg, hogy a hegy alatti tér elegendő nem csupán egy összeszerelő üzem, hanem egy működő, fegyverminőségű urán előállítására képes dúsítóüzem, sőt, a fegyveresítési munkálatokhoz szükséges terek befogadására is.
Irán hivatalos álláspontja szerint a telephely csupán fejlett centrifugák gyártására és összeszerelésére szolgál. Azonban a NAÜ munkatársai soha nem kaptak hozzáférést a komplexumhoz, amelyet egy kettős biztonsági övezet vesz körül, és két pár alagútbejárat vezet a mélybe. Bár konkrét bizonyítékok hiányoznak, a nemzetközi sajtóban olyan állítások is megjelentek, miszerint Irán 60 százalékra dúsított uránkészletének egy részét, mintegy 440 kilogrammot, már átszállítottak a hegy gyomrába, és tavaly ősszel több ezer centrifugát is elhelyeztek a komplexumban. Ezeket az állításokat sem Izrael, sem az Egyesült Államok nem támasztotta alá nyilvános bizonyítékokkal.
Az építkezés 2020 őszén vette kezdetét, mindössze hónapokkal azután, hogy egy, széles körben Izraelnek tulajdonított robbanás megsemmisítette a felszínen lévő, fejlett natanzi centrifuga-összeszerelő üzemet. Irán akkor nyíltan közölte, hogy az elpusztított üzemet föld alatti csarnokokkal fogják felváltani.
Az eredetileg megsemmisült üzem kapacitása évi 6000 korszerű centrifuga összeszerelésére volt elegendő. Ez a kapacitás pontosan megegyezik azzal, amire Iránnak szüksége lehet, amikor a 2015-ös nukleáris megállapodás (JCPOA) korlátozásai 2025 és 2030 között lejárnak. A nemzetközi közösség számára a létesítmény valódi célja és kapacitása továbbra is bizonytalan.
A Kuh-e Kolang létesítmény stratégiai jelentőségét a rendkívüli mélység és a gránit kőzet adja, amely ellenáll a hagyományos bunkerromboló fegyvereknek. Az amerikai fegyverarzenál legnagyobb hagyományos bunkerrombolója, a GBU-57, 18 méter betont vagy 61 méter földet képes áttörni, de a 100 méternyi sűrű gránittal szemben a szakértők szkeptikusak a hatékonyságát illetően.
Azonban minden föld alatti komplexumnak szüksége van felszíni kapcsolódási pontokra, mint például energiaellátásra, szellőzésre, hűtésre és logisztikai útvonalakra. Ezek a "köldökzsinórok" jelentik a létesítmény valódi sebezhetőségét. Korábbi iráni nukleáris létesítmények, mint a Fordow és a Shahid Boroujerdi esetében is a szellőzőaknák bizonyultak gyenge pontnak, amelyeken keresztül légicsapásokkal tudtak behatolni a bázisba.
A Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet elemzése szerint egy esetleges támadás pontosan az áramellátást, a szellőzőket és a nyitott alagútszájakat célozná meg, majd a bejáratokat folyamatosan megfigyelés alatt tartanák az irániak újbóli bejutásának megakadályozására. Szakértők szerint a még épülő létesítmény sokkal alkalmasabb lehet szabotázsakcióra vagy szárazföldi erők behatolására, mint pusztán légicsapásokra, ahogyan az a natanzi összeszerelő üzem 2020-as pusztulásakor is történt.
Donald Trump az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban és agresszívebben utalt a komplexum lehetséges megsemmisítésére. Júliusban egy rádióinterjúban "tökéletes célpontnak" nevezte a hegyet egy "szép, kövér lövéshez", majd szeptember elején kijelentette, hogy az amerikai Űrhaderő pontosan ismeri a komplexum körüli mozgásokat, és egy katonai konfliktus "apróság" lenne az Egyesült Államok számára.
Teherán hivatalos álláspontja szerint a helyszínen "nem folyik semmilyen nukleáris tevékenység", és az amerikai fenyegetéseket szabotázsra kitalált ürügynek tekinti. Azonban más iráni politikusok kevésbé voltak visszafogottak. Mehdi Mohammadi, a parlament elnökének tanácsadója a világ "legerősebben megerősített nukleáris létesítményének" nevezte a komplexumot, és figyelmeztetett, hogy egy amerikai csapás "szó szerint pokollá változtatná a régiót".
Irán közös katonai parancsnoksága is egyértelműen figyelmeztetett: az ország érzékeny nukleáris létesítményei elleni bármilyen támadás azonnal egy átfogó, széles körű háborút robbantana ki a Közel-Keleten. A helyzet rendkívül feszült, és a nemzetközi közösség aggódva figyeli a fejleményeket, miközben a Kuh-e Kolang hegy mélyén zajló építkezés továbbra is a titkok homályába vész.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása