Az ENSZ Közgyűlése a közelmúltban jelentős lépést tett a globális kartográfia megújítása felé, amikor elfogadta azt a határozatot, amely a hagyományos világtérképet egy olyan ábrázolással váltja fel, amely valósághűbben tükrözi Afrika kontinensének méreteit. A „Térkép helyesbítése” (Correct the Map) elnevezésű kezdeményezés célja, hogy korrigálja a több évszázados térképek vizuális torzításait, amelyek hosszú ideje félrevezető képet festettek a kontinensek arányairól.
A Togo által benyújtott és az Afrikai Unió tagállamai által támogatott határozatot 164 ország, köztük Franciaország és az Egyesült Királyság, szavazta meg. Az Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely ellenezte a javaslatot, hatan pedig tartózkodtak a szavazástól.
Bár az ENSZ-határozat nem bír kötelező érvénnyel, várhatóan jelentős változásokat idéz elő a világszervezetek és intézményeik által használt hivatalos térképeken. Ez a lépés egy szélesebb körű törekvés része, amely a globális térképészeti ábrázolások pontosságának javítására irányul.
A határozat elfogadása előtt az Afrikai Unió 54 tagállama már hivatalosan is elfogadta az Equal Earth vetületet, amelyet 2018-ban térképészek alkottak meg. Ez a területtartó térkép pontosabban mutatja be az összes kontinens, de különösen Afrika valós méretét.
A 16. század óta széles körben alkalmazott Mercator-térkép régóta komoly bírálatok tárgya, különösen Afrika ábrázolása miatt. Ez a vetület Afrikát nagyjából Grönlanddal azonos méretűnek mutatja, holott a valóságban a kontinens tizennégéyszer nagyobb.
A Mercator-vetületet 1569-ben hozta létre Gerardus Mercator flamand térképész, elsősorban az európai felfedezők tengeri navigációjának megkönnyítésére. A gömb alakú Föld felszínének kétdimenziós síkon való ábrázolása elkerülhetetlenül torzításokat eredményez, mivel lehetetlen egy gömböt teljesen pontosan, torzításmentesen megjeleníteni.
A Mercator-térkép a Föld görbületét úgy próbálja síkban visszaadni, hogy az Egyenlítőhöz közeli területeket aránytalanul kisebbnek, míg a sarkokhoz közelebb eső régiókat felnagyítva ábrázolja. Ez a torzítás különösen szembetűnő az Egyenlítő menti területek, így Afrika esetében is.
A kritikusok szerint a Mercator-térkép vizuális torzítása hozzájárul ahhoz, hogy az Egyenlítő közelében fekvő országok fejlesztési igényeit és geopolitikai potenciálját hajlamosak alulértékelni. Robert Dussey togói külügyminiszter hangsúlyozta, hogy egy igazságos világ egy igazságos térképpel kezdődik, és a térképek sosem semlegesek, hanem formálják a felfogást és befolyásolják a népek és kontinensek helyének értelmezését.
A #CorrectTheMap online kampánycsoport szemléletes példával illusztrálta Afrika hatalmas méretét: az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, Mexikó és Európa nagy része egyszerre elférne a kontinensen, és még maradna szabad terület.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is támogatta a kezdeményezést, bejelentve, hogy minisztériuma felhagy a Mercator-térkép használatával. Szerinte a valóságot torzító ábrázolás korrekciója önmagában is az igazságosság cselekedete.
Kioko Muendo kenyai földrajztudós és Lerato Mogoatlhe, az Africa No Filter civil szervezet munkatársa is kiemelte, hogy Afrika félrevezető ábrázolása nem csupán kartográfiai hiba, hanem komoly narratív probléma. Ez a lépés része annak az erőfeszítésnek, amely az Afrikával kapcsolatos félretájékoztatási és dezinformációs kampányok megállítására irányul, amelyek lekicsinylik a kontinens hatalmas erőforrásait, növekvő népességét és befektetési lehetőségeit.
Az Egyesült Államok ENSZ-képviselője, Jaryn Ferencevics azonban úgy vélte, hogy a határozat gúnyt űz a Közgyűlés munkájából, és elvonja a figyelmet a nemzetközi béke, a jólét és a diplomáciai kapcsolatok valódi problémáiról. Az amerikai álláspont szerint a testületnek nem 16. századi térképészeti vetületekről kellene vitatkoznia.
Ennek ellenére a határozat elfogadása várhatóan ösztönözni fogja a világszervezeteket és intézményeiket, hogy hivatalos térképeiken is áttérjenek a pontosabb ábrázolásokra. Ez a változás hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb és valósághűbb globális perspektíva kialakításához.
A kezdeményezés rávilágít arra, hogy a térképek nem csupán földrajzi adatok gyűjteményei, hanem a világunkról alkotott felfogásunkat is formálják, és befolyásolják a kontinensek és népek egymáshoz való viszonyát a globális színtéren.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása